SZABÓ LŐRINC KÖLTÉSZETE 1 / 10 Melyik állítás jellemzi a tananyag szerint Szabó Lőrinc költészetét? Elsősorban történelmi események tárgyilagos bemutatására törekszik. Elutasítja a klasszikus költői hagyományokat. A közösségi eszmények problémátlan érvényességét hirdeti. A modern világ értékválságát, az egyén magányát és kiútkeresését fejezi ki. Szabó Lőrinc költészetének meghatározó problémája a modern értékválság, az egyén magánya és a lehetséges kiutak keresése. 2 / 10 Mit fejez ki a Mozart hallgatása közben című vers végére életbölcsességgé váló napóra-felirat: „Csak derűs órát veszek tudomásul!”? Az embernek el kell felejtenie múltjának minden fájdalmas eseményét. Az öregségben már csak az emlékek jelenthetnek örömöt. A bölcs ember tagadja a szenvedés és az elmúlás létezését. A bölcsesség a fájdalom ismeretében is a derű és a fény tudatos választása. A napóra jelmondata a vers végére életbölcsességgé válik: nem a fájdalom tagadását, hanem a fény és a derű tudatos választását fejezi ki. 3 / 10 Állítsd sorrendbe a Mozart hallgatása közben című vers gondolatmenetének három nagy egységét! A. Az elveszett ifjúság és életöröm felidézése. B. Könyörgés Mozart zenéjéhez és a végső felismerés. C. Elmélkedés a napóra feliratából kiindulva. A – C – B B – A – C C – B – A C – A – B A vers a napórától indul, az ifjúság emlékein keresztül jut el a Mozart zenéjéhez kapcsolódó könyörgésig és felismerésig. 4 / 10 A Mozart hallgatása közben című versben Mozart zenéje olyan gyógyító erőként jelenik meg, amely képes nyugalmat teremteni a lélekben. Igaz Hamis Igaz. A zene szinte misztikus, gyógyító hatalommá válik a költeményben. 5 / 10 Melyik meghatározás illik legjobban a Mozart hallgatása közben című versre? Játékos életkép. Elmélkedő, elégikus, létösszegző költemény. Politikai óda. Elbeszélő költemény. A költemény az öregség, az elmúlás és a lelki megújulás lehetőségét mérlegeli. 6 / 10 Melyik állítás jellemzi legpontosabban a Semmiért Egészen című vers stílusát és szerkezetét? Szabálytalan szerkezet és tudatosan homályos költői nyelv jellemzi. A népdalok egyszerű formáját követi. A mindennapi beszédhez közelítő felszín mögött tudatos költői nyelv és szigorú logikai szerkezet rejlik. Elsősorban díszítő jellegű természeti képekből épül fel. A látszólag hanyag, élőbeszédhez közeli stílus mögött rendkívül tudatos nyelvi és logikai megformálás áll. 7 / 10 Melyik szó tér vissza négyszer a Semmiért Egészen című versben, és válik az értelmezés egyik kulcsmotívumává? Ellenőrzés A „törvény” szó négyszer tér vissza, és több jelentésréteget kapcsol össze. 8 / 10 Párosítsd a „törvény” motívumának jelentéseit a megfelelő magyarázattal! 1. társadalmi törvény; 2. a világ törvénye; 3. a lírai én saját törvénye. A. a világot és az emberi kapcsolatokat átható önzés; B. a beszélő saját értékrendje; C. a közösség által kialakított szabályok. 1 – A, 2 – C, 3 – B 1 – B, 2 – A, 3 – C 1 – C, 2 – A, 3 – B 1 – C, 2 – B, 3 – A A „törvény” három jelentése: társadalmi szabályok, az önzés világtörvénye és a lírai én saját törvénye. 9 / 10 A vers végére a lírai én kizárólag nyers, önző és zsarnoki személyiségként értelmezhető. Igaz Hamis Hamis. A lezárás átértelmezi a beszélőt: biztonságra és önzetlen szeretetre vágyó emberként is megmutatkozik. 10 / 10 Mit követel a lírai én a szerelemtől a Semmiért Egészen című vers értelmezése szerint? A két fél teljes függetlenségének megőrzését. Kölcsönös, feltétel nélküli odaadást. A társadalmi szabályok feltétlen elfogadását. Az érzelmek háttérbe szorítását. A beszélő kezdetben teljes önfeladást látszik követelni, a lezárás azonban arra utal, hogy ugyanilyen teljes odaadást adna viszonzásul.
SZABÓ LŐRINC KÖLTÉSZETE
1 / 10
Melyik állítás jellemzi a tananyag szerint Szabó Lőrinc költészetét?
Szabó Lőrinc költészetének meghatározó problémája a modern értékválság, az egyén magánya és a lehetséges kiutak keresése.
2 / 10
Mit fejez ki a Mozart hallgatása közben című vers végére életbölcsességgé váló napóra-felirat: „Csak derűs órát veszek tudomásul!”?
A napóra jelmondata a vers végére életbölcsességgé válik: nem a fájdalom tagadását, hanem a fény és a derű tudatos választását fejezi ki.
3 / 10
Állítsd sorrendbe a Mozart hallgatása közben című vers gondolatmenetének három nagy egységét! A. Az elveszett ifjúság és életöröm felidézése. B. Könyörgés Mozart zenéjéhez és a végső felismerés. C. Elmélkedés a napóra feliratából kiindulva.
A vers a napórától indul, az ifjúság emlékein keresztül jut el a Mozart zenéjéhez kapcsolódó könyörgésig és felismerésig.
4 / 10
A Mozart hallgatása közben című versben Mozart zenéje olyan gyógyító erőként jelenik meg, amely képes nyugalmat teremteni a lélekben.
Igaz. A zene szinte misztikus, gyógyító hatalommá válik a költeményben.
5 / 10
Melyik meghatározás illik legjobban a Mozart hallgatása közben című versre?
A költemény az öregség, az elmúlás és a lelki megújulás lehetőségét mérlegeli.
6 / 10
Melyik állítás jellemzi legpontosabban a Semmiért Egészen című vers stílusát és szerkezetét?
A látszólag hanyag, élőbeszédhez közeli stílus mögött rendkívül tudatos nyelvi és logikai megformálás áll.
7 / 10
Melyik szó tér vissza négyszer a Semmiért Egészen című versben, és válik az értelmezés egyik kulcsmotívumává?
A „törvény” szó négyszer tér vissza, és több jelentésréteget kapcsol össze.
8 / 10
Párosítsd a „törvény” motívumának jelentéseit a megfelelő magyarázattal! 1. társadalmi törvény; 2. a világ törvénye; 3. a lírai én saját törvénye. A. a világot és az emberi kapcsolatokat átható önzés; B. a beszélő saját értékrendje; C. a közösség által kialakított szabályok.
A „törvény” három jelentése: társadalmi szabályok, az önzés világtörvénye és a lírai én saját törvénye.
9 / 10
A vers végére a lírai én kizárólag nyers, önző és zsarnoki személyiségként értelmezhető.
Hamis. A lezárás átértelmezi a beszélőt: biztonságra és önzetlen szeretetre vágyó emberként is megmutatkozik.
10 / 10
Mit követel a lírai én a szerelemtől a Semmiért Egészen című vers értelmezése szerint?
A beszélő kezdetben teljes önfeladást látszik követelni, a lezárás azonban arra utal, hogy ugyanilyen teljes odaadást adna viszonzásul.