JÓZSEF ATTILA: ÓDA 1 / 10 Melyik értelmezés foglalja össze legpontosabban a Mellékdal szerepét? A beszélő elutasítja korábbi szerelmi vallomását, és belenyugszik a magányba. A beszélő már úton van a kedves után, és a hétköznapi együttlétben reméli a teljesség megvalósulását, de a „talán” ismétlődése bizonytalanságot teremt. A Mellékdal kizárólag a vers elején megjelenő tájat idézi vissza. A beszélő biztos abban, hogy szerelme beteljesül, ezért teljesen eltűnik a versből a szorongás. A vonatút a megidézett teljesség valóra váltásának kísérlete, de a többször ismételt „talán” bizonytalanná teszi a beteljesülést. 2 / 10 Melyik idézet fejezi ki a legközvetlenebbül a beszélő szorongását attól, hogy az általa megidézett teljesség nem valósul meg? „Vérköreid, miként a rózsabokrok” „Szoktatom szívemet a csendhez.” „Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, / őrzöm” „Bántja szemem a nagy fényesség. / El vagyok veszve, azt hiszem.” Az ötödik rész végén a beszélő bizonytalansága és a visszautasítástól való félelme kerül előtérbe. 3 / 10 Egészítsd ki pontosan a vers egyik kulcsmondatát! „A lét dadog, / csak a ______ a tiszta beszéd.” Ellenőrzés A tananyag értelmezésében a „törvény” az emberi lét alaptörvényére, a társ megtalálásával elérhető teljességre utal. 4 / 10 Állítsd a vers gondolatmenetének megfelelő sorrendbe az alábbi tartalmi egységeket! A. A női test belső működésének költői megjelenítése B. A kedves megidézése a tájban C. A visszautasítástól való félelem és a lét problémája D. A szerelmi vallomás B – D – A – C B – A – D – C D – B – A – C B – D – C – A A tájban megidézett kedvest a szerelmi vallomás, majd a női test belső világának bemutatása követi; az ötödik részben jelenik meg erőteljesen a visszautasítástól való félelem. 5 / 10 Párosítsd a negyedik rész idézeteit a hozzájuk kapcsolódó költői megoldással! 1. „Vérköreid, miként a rózsabokrok” 2. „méhednek áldott gyümölcse” 3. „lombos tüdőd szép cserjéi” 1 – bibliai-vallási utalás; 2 – természeti hasonlat, amely Petőfi szerelmes versét is felidézheti; 3 – a belső szerv természeti képpé alakítása 1 – természeti hasonlat, amely Petőfi szerelmes versét is felidézheti; 2 – bibliai-vallási utalás; 3 – a belső szerv természeti képpé alakítása 1 – a belső szerv természeti képpé alakítása; 2 – bibliai-vallási utalás; 3 – természeti hasonlat, amely Petőfi szerelmes versét is felidézheti 1 – természeti hasonlat, amely Petőfi szerelmes versét is felidézheti; 2 – a belső szerv természeti képpé alakítása; 3 – bibliai-vallási utalás A negyedik rész természeti képekkel, irodalmi és vallási utalásokkal emeli költészetté a női test működését. 6 / 10 Mely stíluseszközök dominálnak a vers harmadik részének első két szakaszában? Hasonlatok és előismétlések Megszemélyesítések és költői kérdések Oximoronok és paradoxonok Allegóriák és szimbólumok A „Szeretlek, mint…” kezdetű hasonlatok és a „Szeretlek” ismétlődése hangsúlyozzák a vallomás erejét. 7 / 10 Párosítsd a kifejezéseket a tananyagban megadott jelentésükkel! 1. „fondor magány” 2. „mindenség” 3. „édes mostoha” 1 – a magány és a lét reménytelenségének fenyegetése; 2 – a szerelem kettősségét sűrítő oximoron; 3 – a viszonzott szerelem által megélhető teljesség 1 – a viszonzott szerelem által megélhető teljesség; 2 – a magány és a lét reménytelenségének fenyegetése; 3 – a szerelem kettősségét sűrítő oximoron 1 – a szerelem kettősségét sűrítő oximoron; 2 – a viszonzott szerelem által megélhető teljesség; 3 – a magány és a lét reménytelenségének fenyegetése 1 – a magány és a lét reménytelenségének fenyegetése; 2 – a viszonzott szerelem által megélhető teljesség; 3 – a szerelem kettősségét sűrítő oximoron A szerelem a versben egyszerre szembesíti a beszélőt a magány fenyegetésével és a teljesség lehetőségével; ezt a kettősséget az „édes mostoha” oximoron is kifejezi. 8 / 10 Mi jellemzi leginkább az Óda első részét? A beszélő a női test belső működését mutatja be természeti képekkel. A beszélő közvetlenül könyörög a kedvesnek, hogy fogadja magába. A beszélő elhelyezi magát a tájban, majd emlékezetében megidézi a kedvest, miközben a táj és a nő képei összefonódnak. A beszélő a szerelem törvényét filozofikus kijelentésekben fogalmazza meg. Az első rész lírai helyzetkép. A táj elemei a kedves alakját idézik fel, így a nő és a természet képei egymásba fonódnak. 9 / 10 Az Óda szerkezete azért emlékeztet zeneműre, illetve szimfóniára, mert öt különböző hangulatú tételből áll, amelyeket a Mellékdal mint lezáró coda követ. Hamis Igaz A tananyag öt különböző hangulatú tételt és az ezeket lezáró codát emeli ki. 10 / 10 Miért tekinthető az Óda műfaji szintézisnek? Mert kizárólag az óda és az elégia műfaji sajátosságait egyesíti. Mert dicsőítő óda, ugyanakkor szerelmi vallomás és filozofikus vers is. Mert szerelmi dalból fokozatosan tájleíró költeménnyé alakul. Mert az óda mellett elsősorban epikai és drámai műfajok sajátosságait használja. A mű a nő és a szerelem mindenhatóságát zengő dicsőítő óda, de szerelmi vallomásként és filozofikus versként is értelmezhető.
JÓZSEF ATTILA: ÓDA
1 / 10
Melyik értelmezés foglalja össze legpontosabban a Mellékdal szerepét?
A vonatút a megidézett teljesség valóra váltásának kísérlete, de a többször ismételt „talán” bizonytalanná teszi a beteljesülést.
2 / 10
Melyik idézet fejezi ki a legközvetlenebbül a beszélő szorongását attól, hogy az általa megidézett teljesség nem valósul meg?
Az ötödik rész végén a beszélő bizonytalansága és a visszautasítástól való félelme kerül előtérbe.
3 / 10
Egészítsd ki pontosan a vers egyik kulcsmondatát! „A lét dadog, / csak a ______ a tiszta beszéd.”
A tananyag értelmezésében a „törvény” az emberi lét alaptörvényére, a társ megtalálásával elérhető teljességre utal.
4 / 10
Állítsd a vers gondolatmenetének megfelelő sorrendbe az alábbi tartalmi egységeket! A. A női test belső működésének költői megjelenítése B. A kedves megidézése a tájban C. A visszautasítástól való félelem és a lét problémája D. A szerelmi vallomás
A tájban megidézett kedvest a szerelmi vallomás, majd a női test belső világának bemutatása követi; az ötödik részben jelenik meg erőteljesen a visszautasítástól való félelem.
5 / 10
Párosítsd a negyedik rész idézeteit a hozzájuk kapcsolódó költői megoldással! 1. „Vérköreid, miként a rózsabokrok” 2. „méhednek áldott gyümölcse” 3. „lombos tüdőd szép cserjéi”
A negyedik rész természeti képekkel, irodalmi és vallási utalásokkal emeli költészetté a női test működését.
6 / 10
Mely stíluseszközök dominálnak a vers harmadik részének első két szakaszában?
A „Szeretlek, mint…” kezdetű hasonlatok és a „Szeretlek” ismétlődése hangsúlyozzák a vallomás erejét.
7 / 10
Párosítsd a kifejezéseket a tananyagban megadott jelentésükkel! 1. „fondor magány” 2. „mindenség” 3. „édes mostoha”
A szerelem a versben egyszerre szembesíti a beszélőt a magány fenyegetésével és a teljesség lehetőségével; ezt a kettősséget az „édes mostoha” oximoron is kifejezi.
8 / 10
Mi jellemzi leginkább az Óda első részét?
Az első rész lírai helyzetkép. A táj elemei a kedves alakját idézik fel, így a nő és a természet képei egymásba fonódnak.
9 / 10
Az Óda szerkezete azért emlékeztet zeneműre, illetve szimfóniára, mert öt különböző hangulatú tételből áll, amelyeket a Mellékdal mint lezáró coda követ.
A tananyag öt különböző hangulatú tételt és az ezeket lezáró codát emeli ki.
10 / 10
Miért tekinthető az Óda műfaji szintézisnek?
A mű a nő és a szerelem mindenhatóságát zengő dicsőítő óda, de szerelmi vallomásként és filozofikus versként is értelmezhető.