JÓZSEF ATTILA: A DUNÁNÁL 1 / 10 Melyik állítás foglalja össze legpontosabban a vers befejezését? A múlt konfliktusait tovább kell folytatni, hogy igazságot szolgáltassunk őseinknek. A jelen emberének elsősorban a múlt eseményeit kell változatlanul megőriznie. A közösség feladata a múlt bevallása és a régi harcok emlékezés általi békévé oldása, hogy rendezhesse közös dolgait. Az egyénnek vissza kell vonulnia a közösségi feladatoktól. A lezárásban az E/1 T/1-re vált: a múlt megértéséből közös feladat következik, a béke és az emberibb jövő megteremtése. 2 / 10 Párosítsd a versben szereplő neveket, népeket azzal az ellentéttel, amelyre a tananyag szerint utalnak! 1. Árpád és Zalán; 2. Werbőczy és Dózsa; 3. török, tatár, tót, román. A) Társadalmi ellentétek; B) A honfoglalás győzteseinek és meghódoltjainak ellentéte; C) Nemzetek, népek közötti ellentétek. Melyik párosítás helyes? 1 – A, 2 – C, 3 – B 1 – B, 2 – A, 3 – C 1 – C, 2 – B, 3 – A 1 – B, 2 – C, 3 – A A felsorolások azt fejezik ki, hogy a múlt társadalmi és nemzetek közötti harcait egyaránt békévé kell oldani. 3 / 10 Mit fejez ki a „lelkes Egy” metaforája? A lírai én el akar szakadni őseitől. A lírai én kizárólag saját személyes tapasztalataira támaszkodik. A lírai én önmagában hordozza és továbbviszi az előző nemzedékeket. A lírai én csak szüleivel érez közösséget. A beszélő az őssejtig terjeszti ki személyes múltját: erejét az adja, hogy önmagában érzi és továbbviszi őseit. 4 / 10 Milyen közösséget jelent a vers nemzetfelfogása szerint a nemzet? Egészítsd ki egyetlen szóval! „A nemzet __________ a most élők, a már meghaltak és az ezután születettek között.” Ellenőrzés A tananyag szerint a nemzet a most élők, a már meghaltak és az ezután születettek szövetsége. 5 / 10 Mit fejez ki legpontosabban az „Enyém a múlt és övék a jelen” sor? A nemzedékek kölcsönösen összekapcsolódnak: a jelen a múlt tapasztalataira épül, a múlt pedig a jelenben folytatódik. A jelen emberének el kell felejtenie az előző nemzedékeket. A múlt és a jelen egymástól független. Csak a jelenben élők képesek megérteni a történelmet. A vers szerint az egymást követő nemzedékek kiegészítik és feltételezik egymást. 6 / 10 A vers második része megerősíti azt a gondolatot, hogy az egyén élete értelmetlen a történelemhez viszonyítva. Igaz Hamis A második rész éppen cáfolja ezt: az egyén élete a történelemben teljesedik ki és kap értelmet. 7 / 10 Mit fejez ki az első rész eső- és temetőhasonlata? A természet képes megőrizni minden egyes ember emlékét. A múlt eseményei fontosabbak a jelen eseményeinél. Az ember csak akkor értheti meg a történelmet, ha elszakad a jelentől. A történelem közömbös az egyes ember iránt, az egyéni élet nyomtalanul elsüllyedhet benne. A két hasonlat a vers alapkérdését nyomatékosítja: az idő átrohan az egyes ember élete fölött, aki látszólag nyomtalanul eltűnik a történelemben. 8 / 10 Mit jelképez alapvetően a Duna a versben? A történelmet A költő gyermekkorát A természet örök körforgását Budapest modernizálódását A vers központi képe, a Duna a történelmet jelképezi: múltat, jelent és jövendőt kapcsol össze. 9 / 10 Párosítsd a vers három részét a gondolatmenetben betöltött szerepével! 1. Első rész; 2. Második rész; 3. Harmadik rész. A) Következtetés; B) Tétel; C) Ellentétel. Melyik párosítás helyes? 1 – A, 2 – B, 3 – C 1 – C, 2 – A, 3 – B 1 – B, 2 – C, 3 – A 1 – C, 2 – B, 3 – A A tanító óda három része a tétel, az ellentétel és az ezekből levonható következtetés. 10 / 10 Melyik meghatározás illik legpontosabban A Dunánál műfajára? Elégikus dal Közösségi tanító óda Létösszegző elégia Ars poetica A tananyag a költeményt közösségi tanító ódaként határozza meg.
JÓZSEF ATTILA: A DUNÁNÁL
1 / 10
Melyik állítás foglalja össze legpontosabban a vers befejezését?
A lezárásban az E/1 T/1-re vált: a múlt megértéséből közös feladat következik, a béke és az emberibb jövő megteremtése.
2 / 10
Párosítsd a versben szereplő neveket, népeket azzal az ellentéttel, amelyre a tananyag szerint utalnak! 1. Árpád és Zalán; 2. Werbőczy és Dózsa; 3. török, tatár, tót, román. A) Társadalmi ellentétek; B) A honfoglalás győzteseinek és meghódoltjainak ellentéte; C) Nemzetek, népek közötti ellentétek. Melyik párosítás helyes?
A felsorolások azt fejezik ki, hogy a múlt társadalmi és nemzetek közötti harcait egyaránt békévé kell oldani.
3 / 10
Mit fejez ki a „lelkes Egy” metaforája?
A beszélő az őssejtig terjeszti ki személyes múltját: erejét az adja, hogy önmagában érzi és továbbviszi őseit.
4 / 10
Milyen közösséget jelent a vers nemzetfelfogása szerint a nemzet? Egészítsd ki egyetlen szóval! „A nemzet __________ a most élők, a már meghaltak és az ezután születettek között.”
A tananyag szerint a nemzet a most élők, a már meghaltak és az ezután születettek szövetsége.
5 / 10
Mit fejez ki legpontosabban az „Enyém a múlt és övék a jelen” sor?
A vers szerint az egymást követő nemzedékek kiegészítik és feltételezik egymást.
6 / 10
A vers második része megerősíti azt a gondolatot, hogy az egyén élete értelmetlen a történelemhez viszonyítva.
A második rész éppen cáfolja ezt: az egyén élete a történelemben teljesedik ki és kap értelmet.
7 / 10
Mit fejez ki az első rész eső- és temetőhasonlata?
A két hasonlat a vers alapkérdését nyomatékosítja: az idő átrohan az egyes ember élete fölött, aki látszólag nyomtalanul eltűnik a történelemben.
8 / 10
Mit jelképez alapvetően a Duna a versben?
A vers központi képe, a Duna a történelmet jelképezi: múltat, jelent és jövendőt kapcsol össze.
9 / 10
Párosítsd a vers három részét a gondolatmenetben betöltött szerepével! 1. Első rész; 2. Második rész; 3. Harmadik rész. A) Következtetés; B) Tétel; C) Ellentétel. Melyik párosítás helyes?
A tanító óda három része a tétel, az ellentétel és az ezekből levonható következtetés.
10 / 10
Melyik meghatározás illik legpontosabban A Dunánál műfajára?
A tananyag a költeményt közösségi tanító ódaként határozza meg.