CSOKONAI ELÉGICO-ÓDÁI 1 / 5 Melyik gondolkodó követőjeként bírálja Az estve lírai énje a magántulajdonon alapuló társadalmat? Ellenőrzés A lírai én Rousseau követőjeként a magántulajdon kialakulásában látja az anyagi és jogi egyenlőtlenség okát. 2 / 5 Állítsd Az estve szerkezeti egységeit a versben elfoglalt sorrendjükbe! A. A magántulajdonon alapuló társadalom bírálata B. Az este beköszöntésének és a természet elcsendesülésének leírása C. Ironikus megállapítás arról, hogy a természet javait még nem sikerült magántulajdonná tenni D. A természet élményének személyessé válása és a társadalombírálat előkészítése B – D – C – A B – A – D – C B – A – C – D B – D – A – C A vers az esti táj leírásától a személyes vallomáson át jut el a társadalombírálathoz, majd ironikus lezárással tér vissza a természethez. 3 / 5 Párosítsd A magánossághoz szerkezeti egységeit azok tartalmával! 1. 7. versszak 2. 1–3. versszak 3. 8–11. versszak 4. 4–6. versszak A. A lírai én magányhoz való személyes viszonyának és a halállal való megbékélésének bemutatása B. A magány előnyeinek részletezése C. A magánosság természeti környezetének leírása D. A magány és a költői teremtőerő kapcsolatának bemutatása 1 – D, 2 – C, 3 – A, 4 – B 1 – D, 2 – C, 3 – B, 4 – A 1 – D, 2 – A, 3 – C, 4 – B 1 – D, 2 – A, 3 – B, 4 – C A vers a tájleírástól a magány általános előnyein és a költői teremtésen keresztül jut el a lírai én személyes vallomásáig. 4 / 5 Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A magánossághoz első három versszaka a tájat írja le. Igaz Hamis A költemény első három versszaka a magánosság helyszínét, a nyugalmat árasztó természeti környezetet mutatja be. Ez a piktúra. 5 / 5 Mi indokolja, hogy Az estve című költeményt elégico-ódának nevezzük? A költemény kizárólag az esti természet részletes leírásából áll. A versben elkülönül egymástól a leíró és a tanító rész, miközben a panaszos hangnem és a természet–társadalom ellentéte az elégia felé közelíti a művet. A vers komikus eposzi eszközökkel mutatja be a társadalmi egyenlőtlenségeket. A költemény a Lilla-szerelem elvesztése miatt érzett fájdalmat szólaltatja meg. A tanító ódát a panaszos hangnem, valamint a természet és a társadalom szembeállítása az elégia irányába mozdítja el.
CSOKONAI ELÉGICO-ÓDÁI
1 / 5
Melyik gondolkodó követőjeként bírálja Az estve lírai énje a magántulajdonon alapuló társadalmat?
A lírai én Rousseau követőjeként a magántulajdon kialakulásában látja az anyagi és jogi egyenlőtlenség okát.
2 / 5
Állítsd Az estve szerkezeti egységeit a versben elfoglalt sorrendjükbe! A. A magántulajdonon alapuló társadalom bírálata B. Az este beköszöntésének és a természet elcsendesülésének leírása C. Ironikus megállapítás arról, hogy a természet javait még nem sikerült magántulajdonná tenni D. A természet élményének személyessé válása és a társadalombírálat előkészítése
A vers az esti táj leírásától a személyes vallomáson át jut el a társadalombírálathoz, majd ironikus lezárással tér vissza a természethez.
3 / 5
Párosítsd A magánossághoz szerkezeti egységeit azok tartalmával! 1. 7. versszak 2. 1–3. versszak 3. 8–11. versszak 4. 4–6. versszak A. A lírai én magányhoz való személyes viszonyának és a halállal való megbékélésének bemutatása B. A magány előnyeinek részletezése C. A magánosság természeti környezetének leírása D. A magány és a költői teremtőerő kapcsolatának bemutatása
A vers a tájleírástól a magány általános előnyein és a költői teremtésen keresztül jut el a lírai én személyes vallomásáig.
4 / 5
Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A magánossághoz első három versszaka a tájat írja le.
A költemény első három versszaka a magánosság helyszínét, a nyugalmat árasztó természeti környezetet mutatja be. Ez a piktúra.
5 / 5
Mi indokolja, hogy Az estve című költeményt elégico-ódának nevezzük?
A tanító ódát a panaszos hangnem, valamint a természet és a társadalom szembeállítása az elégia irányába mozdítja el.