BERZSENYI: A KÖZELÍTŐ TÉL

1 / 5

Melyik névvel utal a beszélő a kedvesére a vers utolsó sorában?

2 / 5

Döntsd el mindkét állításról, hogy igaz vagy hamis!
1. A negatív festés során a beszélő a már hiányzó természeti szépségek felidézésével érzékelteti az értékveszteséget.
2. A táj bemutatásakor a vers kizárólag a látás érzékére hat.

1. Igaz, 2. Igaz

1. Hamis, 2. Igaz

1. Hamis, 2. Hamis

1. Igaz, 2. Hamis

3 / 5

Párosítsd a vers képeit az elemzésben megadott jelentésükkel!
1. szárnyas idő
2. szép tavaszom
3. nektár
4. béhunyt szem
A. a fiatalság
B. a halál
C. az idő gyors és feltartóztathatatlan múlása
D. az ifjúság örömei, harmóniája és szabadsága

1 – C, 2 – A, 3 – D, 4 – B

1 – C, 2 – A, 3 – B, 4 – D

1 – C, 2 – D, 3 – A, 4 – B

1 – C, 2 – D, 3 – B, 4 – A

4 / 5

Állítsd a versben való megjelenésük sorrendjébe a szerkezeti egységeket!
A. A beszélő saját életére és ifjúságának elmúlására vonatkoztatja a felismerést.
B. A természet képeiben mutatkozik meg az elmúlás.
C. A beszélő általános érvényű következtetést fogalmaz meg az időről és az enyészetről.

B – A – C

C – B – A

B – C – A

C – A – B

5 / 5

Miért kifejezőbb A közelítő tél cím a vers eredeti, Az Ősz címénél?

Mert kizárólag a versben megjelenő őszi tájat nevezi meg.

Mert nem állapotot, hanem folyamatot jelez, és az öregedésre, valamint az ifjúság elmúlására is utal.

Mert előre jelzi, hogy a vers központi témája a beteljesült szerelem.

Mert közvetlenül utal a vers görög mitológiai alakjaira.