BABITS: ŐSZ ÉS TAVASZ KÖZÖTT 1 / 10 Melyik Berzsenyi-versre emlékeztet a természet és az emberi élet eltérő sorsának szembeállítása? Ellenőrzés A tananyag külön kiemeli, hogy az Ősz és tavasz között szerkezeti megoldása Berzsenyi A közelítő tél című versére is emlékeztet. 2 / 10 Melyik párosítás helyes a tananyag szerint? „Mennyi munka maradt végezetlen!” → Arany: Visszatekintés; „S a gyönyörök fája megszedetlen...” → Arany: Epilógus Mindkét sor Arany Epilógus című versére játszik rá. Mindkét sor Arany Visszatekintés című versére játszik rá. „Mennyi munka maradt végezetlen!” → Arany: Epilógus; „S a gyönyörök fája megszedetlen...” → Arany: Visszatekintés A „Mennyi munka maradt végezetlen!” az Epilógus, a „gyönyörök fája” pedig a Visszatekintés gondolatvilágát idézi fel. 3 / 10 Mit fejez ki a vers zárlatában az „asszonyi jóság” képe? A szerelem legyőzi a halált. A költő a természet újjászületésében talál vigaszt. A szerelem nem győzi le a halált, de elviselhetőbbé teheti az elmúlást. A költő már teljesen közömbös saját halála iránt. A zárlat szerint a szeretet és az „asszonyi jóság” nem szüntetheti meg a halált, de enyhítheti annak rettenetét. 4 / 10 Az Ősz és tavasz között központi témája a halállal való szembenézés. Igaz Hamis A vers középpontjában az elmúlás és a halállal való szembenézés áll. A visszatérő refrén is ezt hangsúlyozza: „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” 5 / 10 Melyik hagyományt nevezi meg a tananyag az Ősz és tavasz között legfontosabb műfaji mintájaként? középkori haláltánc antik epigramma reneszánsz elégia romantikus ballada A vers több hagyományra is rájátszik, de a tananyag a középkori haláltáncot nevezi meg legfontosabb mintaként. 6 / 10 Milyen sorrendben jelennek meg a következő motívumok a versben? A. olvadó hó B. őszi szőlőtő C. lehullott lomb D. frissen leesett hó B – A – D – C D – B – C – A A – D – B – C B – D – A – C A vers az őszi szőlő képétől a leesett havon át az olvadó hóig jut, majd megjelenik a vissza nem hajtó lehullott lomb képe. 7 / 10 Mit fejez ki leginkább a következő rész? „Csak az én telem nem ily mulandó. / Csak az én halálom nem halandó.” A költő reményét, hogy a természethez hasonlóan ő is újjászületik. A tél szépségének és állandóságának dicséretét. A természet ciklikus megújulása és az emberi halál visszafordíthatatlansága közötti ellentétet. A költő vágyát arra, hogy elmeneküljön a tél elől. A természetben a tél után tavasz következik, az ember halála azonban végleges. Ez a vers második nagy szerkezeti részének alapvető ellentéte. 8 / 10 A páros versszakok végén visszatérő „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” refrén alapján a vers öt kétstrófás szerkezeti egységre tagolható. Igaz Hamis A refrén minden páros versszak végén visszatér, ezért a tíz strófa öt kétstrófás egységként is értelmezhető. 9 / 10 Párosítsd a szerkezeti sajátosságokat a hozzájuk tartozó versrészekkel! 1. Az emberi sors együtt halad az ősz és a tél képeivel. 2. A természet megújulása szembekerül az ember visszafordíthatatlan elmúlásával. 3. Többes szám első személyű általános alany jellemző. 4. A költő saját elmúlásáról egyes szám első személyben beszél. A. 1–6. versszak B. 7–10. versszak 1–B, 2–A, 3–B, 4–A 1–A, 2–A, 3–B, 4–B 1–A, 2–B, 3–A, 4–B 1–B, 2–B, 3–A, 4–A Az első hat versszakban az emberi sors az ősz és a tél képeivel párhuzamos, és többes szám első személyű alany szól. A hetedik strófától a természet megújul, miközben a beszélő saját haláláról egyes szám első személyben beszél. 10 / 10 Melyik állítás jellemzi helyesen az Ősz és tavasz között című verset? 1938-ban keletkezett, műfaja elsősorban himnusz. 1936-ban keletkezett, műfaja filozófiai dal, hangneme alapján elégia is. 1934-ben keletkezett, műfaja bordal. 1937-ben keletkezett, műfaja jeremiád. A vers 1936-ban keletkezett. Filozófiai dal, mert dalszerű formában a halál kérdését állítja középpontba; hangneme alapján elégiának is tekinthető.
BABITS: ŐSZ ÉS TAVASZ KÖZÖTT
1 / 10
Melyik Berzsenyi-versre emlékeztet a természet és az emberi élet eltérő sorsának szembeállítása?
A tananyag külön kiemeli, hogy az Ősz és tavasz között szerkezeti megoldása Berzsenyi A közelítő tél című versére is emlékeztet.
2 / 10
Melyik párosítás helyes a tananyag szerint?
A „Mennyi munka maradt végezetlen!” az Epilógus, a „gyönyörök fája” pedig a Visszatekintés gondolatvilágát idézi fel.
3 / 10
Mit fejez ki a vers zárlatában az „asszonyi jóság” képe?
A zárlat szerint a szeretet és az „asszonyi jóság” nem szüntetheti meg a halált, de enyhítheti annak rettenetét.
4 / 10
Az Ősz és tavasz között központi témája a halállal való szembenézés.
A vers középpontjában az elmúlás és a halállal való szembenézés áll. A visszatérő refrén is ezt hangsúlyozza: „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!”
5 / 10
Melyik hagyományt nevezi meg a tananyag az Ősz és tavasz között legfontosabb műfaji mintájaként?
A vers több hagyományra is rájátszik, de a tananyag a középkori haláltáncot nevezi meg legfontosabb mintaként.
6 / 10
Milyen sorrendben jelennek meg a következő motívumok a versben? A. olvadó hó B. őszi szőlőtő C. lehullott lomb D. frissen leesett hó
A vers az őszi szőlő képétől a leesett havon át az olvadó hóig jut, majd megjelenik a vissza nem hajtó lehullott lomb képe.
7 / 10
Mit fejez ki leginkább a következő rész? „Csak az én telem nem ily mulandó. / Csak az én halálom nem halandó.”
A természetben a tél után tavasz következik, az ember halála azonban végleges. Ez a vers második nagy szerkezeti részének alapvető ellentéte.
8 / 10
A páros versszakok végén visszatérő „Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!” refrén alapján a vers öt kétstrófás szerkezeti egységre tagolható.
A refrén minden páros versszak végén visszatér, ezért a tíz strófa öt kétstrófás egységként is értelmezhető.
9 / 10
Párosítsd a szerkezeti sajátosságokat a hozzájuk tartozó versrészekkel! 1. Az emberi sors együtt halad az ősz és a tél képeivel. 2. A természet megújulása szembekerül az ember visszafordíthatatlan elmúlásával. 3. Többes szám első személyű általános alany jellemző. 4. A költő saját elmúlásáról egyes szám első személyben beszél. A. 1–6. versszak B. 7–10. versszak
Az első hat versszakban az emberi sors az ősz és a tél képeivel párhuzamos, és többes szám első személyű alany szól. A hetedik strófától a természet megújul, miközben a beszélő saját haláláról egyes szám első személyben beszél.
10 / 10
Melyik állítás jellemzi helyesen az Ősz és tavasz között című verset?
A vers 1936-ban keletkezett. Filozófiai dal, mert dalszerű formában a halál kérdését állítja középpontba; hangneme alapján elégiának is tekinthető.