KÁNYÁDI SÁNDOR 1 / 10 Melyik változás jellemzi Kányádi költészetét az 1970-es évektől? Felhagy a közösségi témákkal. Kizárólag gyermekverseket ír. Életművéből eltűnik a hagyomány szerepe. Az erdélyi magyarság veszélyeztetett sorsa válik egyik fő témájává. Az 1970-es évektől az erdélyi magyarság veszélyeztetett sorsa kerül előtérbe; ehhez a korszakhoz tartozik többek között a Fekete-piros és a Halottak napja Bécsben. 2 / 10 A Valaki jár a fák hegyén megformálásában egyszerre vannak jelen hagyományos és modern költői elemek. Hamis Igaz A négysoros jambikus strófák és a keresztrímek a népdalt idézik, míg a központozás hiánya a modern lírához kapcsolja a verset. 3 / 10 Mit jelent a Valaki jár a fák hegyén című versben a „megtartó irgalom”? Az Istenből fakadó remény és félelem együttesét, az isteni gondviselést. A múlt elfelejtését. A természet változatlanságát. Az ember önmagába vetett feltétlen bizalmát. A versben a remény és a félelem egyaránt Istenből fakad; együtt jelentik az isteni gondviselést, a „megtartó irgalmat”. 4 / 10 Mi jellemzi a Halottak napja Bécsben nyelvi és gondolati világát? Egységesen népies hangvételű. Kizárólag történelmi eseményeket sorol fel. Népköltészeti, idegen nyelvi, magas kulturális, vallomásos és érvelő rétegeket kapcsol össze. Kerüli a személyes emlékeket és asszociációkat. A mű Kányádi költészetének számos nyelvi rétegét egységbe foglalja: népköltészetet, népnyelvet, idegen nyelvi elemeket, magas kultúrát, vallomást és érvelést. 5 / 10 Melyik zenemű hallgatása teremti meg a Halottak napja Bécsben alaphelyzetét? Ellenőrzés A beszélő Mozart Rekviemjét hallgatja az ágostonrendiek bécsi templomában; a gyászzene indítja el meditációját és számvetését. 6 / 10 Mit fejez ki a Fekete-piros lezárásában a „Koporsó és Megváltó-jászol” kettőssége? A múlt és a jelen kibékíthetetlen ellentétét. A hagyományba kapaszkodás egyaránt vezethet pusztuláshoz és megmaradáshoz. A városi és falusi élet ellentétét. A keresztény és pogány hagyomány szembenállását. A népművészetbe és a hagyományba kapaszkodás egy nép haláltánca, de jövőjének záloga is lehet. 7 / 10 A Fekete-piros című versben a széki lányok tánca kizárólag egy népszokás tárgyilagos bemutatása. Igaz Hamis A tánc a beszélő tudatában egy nép küzdelmeinek jelképévé válik, és az erdélyi magyarság hagyományba kapaszkodó életerejét fejezi ki. 8 / 10 Milyen változás következik be a Fától fáig című versben? A gyermek alakja áttűnik a felnőttébe, és a gyermeki félelem létfilozófiai jelentést kap. A felnőtt beszélő fokozatosan gyermekké változik. A gyermek félelme teljes bizonyossággá változik. A gyermek megtalálja lovait, és megszűnik minden félelme. A vers közepén a gyermek áttűnik felnőtté, így az erdőben bolyongás az emberi lét bizonytalanságának képévé tágul. 9 / 10 Párosítsd a műveket a rájuk jellemző tartalmi elemmel! 1. Sárga kankalin; 2. Vén juh az ősz; 3. Fekete-piros; 4. Valaki jár a fák hegyén. A. A nemzeti megmaradásért vívott küzdelem; B. Istenhit, remény és félelem; C. Az élet őszének fájdalma; D. A halottak gyarapodása, a veszteség fájdalma. 1–A, 2–B, 3–C, 4–D 1–C, 2–D, 3–B, 4–A 1–D, 2–C, 3–A, 4–B 1–B, 2–A, 3–D, 4–C A Sárga kankalin a halottak metaforájává teszi a virágot, a Vén juh az ősz az élet őszét tárgyiasítja, a Fekete-piros a nemzeti megmaradás jelképes verse, míg a Valaki jár a fák hegyén az istenhit kérdését állítja középpontba. 10 / 10 Melyik állítás jellemzi legpontosabban Kányádi Sándor költészetét? Kizárólag a népköltészeti hagyományokat követi. Természetes módon kapcsolja össze a hagyományt és a modernséget, a személyes és a közösségi sorsot. Költészetének középpontjában kizárólag a történelmi múlt áll. Életművében nem játszanak szerepet közösségi kérdések. Kányádi költészetében hagyomány és modernség, személyes és közösségi sors természetes egységet alkot.
KÁNYÁDI SÁNDOR
1 / 10
Melyik változás jellemzi Kányádi költészetét az 1970-es évektől?
Az 1970-es évektől az erdélyi magyarság veszélyeztetett sorsa kerül előtérbe; ehhez a korszakhoz tartozik többek között a Fekete-piros és a Halottak napja Bécsben.
2 / 10
A Valaki jár a fák hegyén megformálásában egyszerre vannak jelen hagyományos és modern költői elemek.
A négysoros jambikus strófák és a keresztrímek a népdalt idézik, míg a központozás hiánya a modern lírához kapcsolja a verset.
3 / 10
Mit jelent a Valaki jár a fák hegyén című versben a „megtartó irgalom”?
A versben a remény és a félelem egyaránt Istenből fakad; együtt jelentik az isteni gondviselést, a „megtartó irgalmat”.
4 / 10
Mi jellemzi a Halottak napja Bécsben nyelvi és gondolati világát?
A mű Kányádi költészetének számos nyelvi rétegét egységbe foglalja: népköltészetet, népnyelvet, idegen nyelvi elemeket, magas kultúrát, vallomást és érvelést.
5 / 10
Melyik zenemű hallgatása teremti meg a Halottak napja Bécsben alaphelyzetét?
A beszélő Mozart Rekviemjét hallgatja az ágostonrendiek bécsi templomában; a gyászzene indítja el meditációját és számvetését.
6 / 10
Mit fejez ki a Fekete-piros lezárásában a „Koporsó és Megváltó-jászol” kettőssége?
A népművészetbe és a hagyományba kapaszkodás egy nép haláltánca, de jövőjének záloga is lehet.
7 / 10
A Fekete-piros című versben a széki lányok tánca kizárólag egy népszokás tárgyilagos bemutatása.
A tánc a beszélő tudatában egy nép küzdelmeinek jelképévé válik, és az erdélyi magyarság hagyományba kapaszkodó életerejét fejezi ki.
8 / 10
Milyen változás következik be a Fától fáig című versben?
A vers közepén a gyermek áttűnik felnőtté, így az erdőben bolyongás az emberi lét bizonytalanságának képévé tágul.
9 / 10
Párosítsd a műveket a rájuk jellemző tartalmi elemmel! 1. Sárga kankalin; 2. Vén juh az ősz; 3. Fekete-piros; 4. Valaki jár a fák hegyén. A. A nemzeti megmaradásért vívott küzdelem; B. Istenhit, remény és félelem; C. Az élet őszének fájdalma; D. A halottak gyarapodása, a veszteség fájdalma.
A Sárga kankalin a halottak metaforájává teszi a virágot, a Vén juh az ősz az élet őszét tárgyiasítja, a Fekete-piros a nemzeti megmaradás jelképes verse, míg a Valaki jár a fák hegyén az istenhit kérdését állítja középpontba.
10 / 10
Melyik állítás jellemzi legpontosabban Kányádi Sándor költészetét?
Kányádi költészetében hagyomány és modernség, személyes és közösségi sors természetes egységet alkot.