ARANY KÉSEI LÍRÁJA 1 / 10 Melyik állítás foglalja össze legpontosabban a Mindvégig fő üzenetét? A költő csak akkor alkosson, ha műveivel közönségsikert érhet el. Az öregedés szükségképpen véget vet a költői alkotásnak. A boldogságot elsősorban a külvilág elismerésében kell keresni. Minden körülmények között embernek kell maradni, és a személyiség egységét az alkotásban kell megőrizni. A Mindvégig az emberi tartás és az alkotás mellett tesz hitet: az alkotás a személyiség megőrzésének eszköze. 2 / 10 Milyen hangszer válik a költészet jelképévé a Mindvégig című versben? Ellenőrzés A vers indításában kétszeresen kiemelt lant a költészet jelképe. 3 / 10 Párosítsd a Mindvégig szerkezeti egységeit a hozzájuk tartozó tartalommal! 1. Indítás 2. 2–4. versszak 3. 5–7. versszak A. Az alkotás belső igény; akkor is írni kell, ha a közönség már nem figyel rá. B. A költészet jelképének, a lantnak a megszólaltatása. C. A természet rendjének elfogadása és a gyönyörű természeti képek. 1–A, 2–B, 3–C 1–C, 2–A, 3–B 1–B, 2–C, 3–A 1–B, 2–A, 3–C A vers a lant képével indul; ezt a természet rendjének elfogadása, majd az alkotás belső szükségletének megfogalmazása követi. 4 / 10 Milyen műfajú, illetve verstípusú költemény a Mindvégig? Elégia és episztola Létösszegző költemény és ars poetica Ballada és életkép Rapszódia és himnusz A Mindvégig egyszerre létösszegző költemény, önmegszólító vers és ars poetica. 5 / 10 Az Epilógusban a beszélő úgy érzi, hogy az anyagi és társadalmi sikerek teljesen kielégítették. Igaz Hamis A lírai én úgy érzi, nem teljesedett ki; a bizonytalanságot mitológiai képpel, Nessus vérével érzékelteti. 6 / 10 Mit fejez ki az Epilógus 6–10. versszaka? A költői szerep külső elismerése és a belső igény közötti ellentétet. A természet rendjének elfogadását. A költő vágyát a társadalmi felemelkedésre. A költészet teljes feladásának szándékát. A vers középső részében Arany a külső elismerést – címeket, hírnevet – állítja szembe belső igényeivel. 7 / 10 Mi az Epilógus című vers alapképe, egyben kulcsmotívuma? Ellenőrzés Az Epilógus alapképe az utazás, amely az emberi élet jelképévé válik. 8 / 10 Melyik állítás jellemzi Arany kései költészetének stílusát és nyelvét? Emelkedett, szónokias hangnem uralja. A nyelv archaizáló és erősen díszített. A versek kizárólag komor, tragikus hangvételűek. Szándékoltan költőietlen nyelv, elégikus és ironikus hangnem jellemzi. Az Őszikék nyelve szándékoltan költőietlen; hangnemét az elégia és az irónia, gyakran az önironikus vallomás uralja. 9 / 10 Az Őszikék verseit Arany eredetileg nyilvánosságnak szánta. Igaz Hamis A verseket eredetileg nem a nyilvánosságnak szánta; korábban eltitkolt emlékek és magánéleti mozzanatok is megjelennek bennük. 10 / 10 Melyik időszakot nevezzük Arany János költészetében az Őszikék korszakának? 1851–1860 1867–1872 1877–1882 1846–1849 Arany kései költészetének Őszikék korszaka 1877-től haláláig, 1882-ig tartott.
ARANY KÉSEI LÍRÁJA
1 / 10
Melyik állítás foglalja össze legpontosabban a Mindvégig fő üzenetét?
A Mindvégig az emberi tartás és az alkotás mellett tesz hitet: az alkotás a személyiség megőrzésének eszköze.
2 / 10
Milyen hangszer válik a költészet jelképévé a Mindvégig című versben?
A vers indításában kétszeresen kiemelt lant a költészet jelképe.
3 / 10
Párosítsd a Mindvégig szerkezeti egységeit a hozzájuk tartozó tartalommal! 1. Indítás 2. 2–4. versszak 3. 5–7. versszak
A. Az alkotás belső igény; akkor is írni kell, ha a közönség már nem figyel rá. B. A költészet jelképének, a lantnak a megszólaltatása. C. A természet rendjének elfogadása és a gyönyörű természeti képek.
A vers a lant képével indul; ezt a természet rendjének elfogadása, majd az alkotás belső szükségletének megfogalmazása követi.
4 / 10
Milyen műfajú, illetve verstípusú költemény a Mindvégig?
A Mindvégig egyszerre létösszegző költemény, önmegszólító vers és ars poetica.
5 / 10
Az Epilógusban a beszélő úgy érzi, hogy az anyagi és társadalmi sikerek teljesen kielégítették.
A lírai én úgy érzi, nem teljesedett ki; a bizonytalanságot mitológiai képpel, Nessus vérével érzékelteti.
6 / 10
Mit fejez ki az Epilógus 6–10. versszaka?
A vers középső részében Arany a külső elismerést – címeket, hírnevet – állítja szembe belső igényeivel.
7 / 10
Mi az Epilógus című vers alapképe, egyben kulcsmotívuma?
Az Epilógus alapképe az utazás, amely az emberi élet jelképévé válik.
8 / 10
Melyik állítás jellemzi Arany kései költészetének stílusát és nyelvét?
Az Őszikék nyelve szándékoltan költőietlen; hangnemét az elégia és az irónia, gyakran az önironikus vallomás uralja.
9 / 10
Az Őszikék verseit Arany eredetileg nyilvánosságnak szánta.
A verseket eredetileg nem a nyilvánosságnak szánta; korábban eltitkolt emlékek és magánéleti mozzanatok is megjelennek bennük.
10 / 10
Melyik időszakot nevezzük Arany János költészetében az Őszikék korszakának?
Arany kései költészetének Őszikék korszaka 1877-től haláláig, 1882-ig tartott.