PETŐFI NÉPIESSÉGE 1 / 10 Mit jelképez A természet vadvirága címadó metaforája? A költő visszavonulását a természeti környezetbe. A népköltészet szabályainak kötelező követését. A költészet megtanulható mesterségjellegét. A költői szabadságot és az eredeti, szabad alkotást. A vers ars poetica: Petőfi az alkotó szabadságát hirdeti, és szembehelyezkedik a merev szabályok követésével. 2 / 10 A természet vadvirága megírásához hozzájárultak a Petőfi költészetét ért támadások. Hamis Igaz A költőt többek között parlagiasnak, közönségesnek és durvának bélyegezték; a kritikai hadjárat vezetett a vers megírásához. 3 / 10 Mi A helység kalapácsa komikumának fő forrása? A történet teljes eseménytelensége. A szereplők természetfeletti képessége. A történet és a megformálás között feszülő ellentét. A tragikus történet váratlan befejezése. Petőfi egy falusi szerelmi históriát és kocsmai verekedést az eposz ünnepélyes nyelvén ad elő. 4 / 10 Párosítsd A helység kalapácsa szereplőit a rájuk vonatkozó megnevezéssel! 1. Fejenagy; 2. Erzsók; 3. Harangláb; 4. Csepü Palkó. A. „fondor lelkületű egyházfi”; B. „szemérmetes” kocsmárosné; C. „széles tenyerű”, a helység kalapácsa; D. a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója 1 – C, 2 – B, 3 – A, 4 – D 1 – B, 2 – A, 3 – D, 4 – C 1 – D, 2 – C, 3 – B, 4 – A 1 – A, 2 – D, 3 – C, 4 – B Petőfi az eposzi állandó jelzőket terjengős, humoros és gyakran groteszk körülírásokká alakítja. 5 / 10 Melyik állítás igaz a János vitézre? Komikus eposz, amely egy falusi verekedést mutat be. Elbeszélő költemény, amely számos népmesei elemet tartalmaz. Ars poetica, amely a költői szabadságot hirdeti. Életkép, amelyben egy társaság ökörszekéren utazik. A János vitéz elbeszélő költemény; mesei számok, fordulatok, óriások, boszorkányok és tündérek is szerepelnek benne. 6 / 10 A Fa leszek, ha… című versben a lírai én átváltozásokkal érzékelteti, hogy a viszontszerelem létfontosságú számára. Igaz Hamis A lírai én azt fejezi ki átváltozásaival, hogy bármit megtenne a kedvesért. 7 / 10 Mi emeli jelképes szintre A négyökrös szekér hétköznapi eseményét? A falu és a város történelmi konfliktusa. A népmesei csodák megjelenése. A kocsmai verekedés ábrázolása. Az Út és a Csillag motívuma. Az Út az életet, a Csillag pedig az örök értékeket jelképezi. 8 / 10 Párosítsd a műveket a hozzájuk tartozó műfajjal! 1. Egy estém otthon; 2. Ezrivel terem a fán a meggy; 3. Orbán; 4. Fa leszek, ha… A. népies helyzetdal; B. életkép; C. zsánerkép (jellemkép); D. népdalszerű dal 1 – A, 2 – B, 3 – D, 4 – C 1 – D, 2 – C, 3 – A, 4 – B 1 – B, 2 – A, 3 – C, 4 – D 1 – C, 2 – D, 3 – B, 4 – A Az Egy estém otthon életkép, az Ezrivel terem a fán a meggy népies helyzetdal, az Orbán zsánerkép, a Fa leszek, ha… pedig népdalszerű dal. 9 / 10 Petőfi népies verseiben a népiesség nemcsak a beszédmódban, hanem a témaválasztásban is megjelenik. Hamis Igaz Petőfi verseiben a nép egyszerű gyermekei – például juhászok, parasztemberek, kocsmárosok – is megjelennek. 10 / 10 Mit jelent Petőfi költészetében a népiesség? Kizárólag népdalok szó szerinti átvételét. A népköltészet beszédmódjának művészi követését. A népköltészet elutasítását és a városi témák előtérbe állítását. Csak népmesék verses feldolgozását. Petőfi első korszakának meghatározó jegye a népiesség, vagyis a népköltészet beszédmódjának művészi követése.
PETŐFI NÉPIESSÉGE
1 / 10
Mit jelképez A természet vadvirága címadó metaforája?
A vers ars poetica: Petőfi az alkotó szabadságát hirdeti, és szembehelyezkedik a merev szabályok követésével.
2 / 10
A természet vadvirága megírásához hozzájárultak a Petőfi költészetét ért támadások.
A költőt többek között parlagiasnak, közönségesnek és durvának bélyegezték; a kritikai hadjárat vezetett a vers megírásához.
3 / 10
Mi A helység kalapácsa komikumának fő forrása?
Petőfi egy falusi szerelmi históriát és kocsmai verekedést az eposz ünnepélyes nyelvén ad elő.
4 / 10
Párosítsd A helység kalapácsa szereplőit a rájuk vonatkozó megnevezéssel! 1. Fejenagy; 2. Erzsók; 3. Harangláb; 4. Csepü Palkó. A. „fondor lelkületű egyházfi”; B. „szemérmetes” kocsmárosné; C. „széles tenyerű”, a helység kalapácsa; D. a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója
Petőfi az eposzi állandó jelzőket terjengős, humoros és gyakran groteszk körülírásokká alakítja.
5 / 10
Melyik állítás igaz a János vitézre?
A János vitéz elbeszélő költemény; mesei számok, fordulatok, óriások, boszorkányok és tündérek is szerepelnek benne.
6 / 10
A Fa leszek, ha… című versben a lírai én átváltozásokkal érzékelteti, hogy a viszontszerelem létfontosságú számára.
A lírai én azt fejezi ki átváltozásaival, hogy bármit megtenne a kedvesért.
7 / 10
Mi emeli jelképes szintre A négyökrös szekér hétköznapi eseményét?
Az Út az életet, a Csillag pedig az örök értékeket jelképezi.
8 / 10
Párosítsd a műveket a hozzájuk tartozó műfajjal! 1. Egy estém otthon; 2. Ezrivel terem a fán a meggy; 3. Orbán; 4. Fa leszek, ha… A. népies helyzetdal; B. életkép; C. zsánerkép (jellemkép); D. népdalszerű dal
Az Egy estém otthon életkép, az Ezrivel terem a fán a meggy népies helyzetdal, az Orbán zsánerkép, a Fa leszek, ha… pedig népdalszerű dal.
9 / 10
Petőfi népies verseiben a népiesség nemcsak a beszédmódban, hanem a témaválasztásban is megjelenik.
Petőfi verseiben a nép egyszerű gyermekei – például juhászok, parasztemberek, kocsmárosok – is megjelennek.
10 / 10
Mit jelent Petőfi költészetében a népiesség?
Petőfi első korszakának meghatározó jegye a népiesség, vagyis a népköltészet beszédmódjának művészi követése.