KÖLCSEY FERENC 1 / 10 Milyen jövőképet fogalmaz meg a Zrínyi második éneke utolsó versszaka? A magyarság rövid hanyatlás után megerősödik. A nemesség reformokkal megmenti a hazát. A régi magyar dicsőség változatlan formában visszatér. A magyarság helyét más nép foglalhatja el a Kárpát-medencében. A vers zárlata a nemzethalál lehetőségét vetíti előre: más nép foglalhatja el a magyarság helyét. 2 / 10 A Zrínyi második énekében Zrínyi a sorshoz könyörög a haza megmentéséért. Igaz Hamis Zrínyi a megszemélyesített sorshoz fordul, és arra kéri, kegyelmezzen meg a magyarságnak, mentse meg a hazát. 3 / 10 Melyik állítás jellemzi helyesen a Zrínyi dalát? A jelen értékeit állítja szembe az értékhiányos múlttal. Idő- és értékszembesítő vers, amelyben az értéktelített múlt áll szemben az értékhiányos jelennel. A vers a jövőbe vetett feltétlen bizalmat fejezi ki. A költemény központi témája a költő magánélete. A Zrínyi dala az értéktelített múltat az értékhiányos jelennel szembesíti. 4 / 10 Milyen követelményt fogalmaz meg a Huszt csattanója? A múlt dicsőségét kell visszaállítani. A nemzet sorsát kizárólag a szerencse határozza meg. A hazaszeretetnek cselekvésben kell megnyilvánulnia. A hazafi feladata a múlt feletti bánkódás. A Huszt a cselekvő hazaszeretet programját fogalmazza meg: „Hass, alkoss, gyarapíts”. 5 / 10 Ki zenésítette meg 1844-ben Kölcsey Himnuszát? Ellenőrzés Kölcsey Himnuszát Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben. 6 / 10 Melyik szerkezeti leírás illik a Himnuszra? Az első és az utolsó versszak könyörgése keretet alkot. A vers két azonos terjedelmű részből áll. Minden versszak más-más beszélő megszólalása. A vers kizárólag időrendben sorolja fel a magyar történelem eseményeit. A Himnusz keretes szerkezetű: az első és az utolsó strófa egyaránt könyörgés. 7 / 10 Milyen magatartásformát jelöl ki követendőként a Vanitatum vanitas befejezése? szentimentalista érzékenységet forradalmi cselekvést romantikus ábrándozást sztoikus magatartást A vers a világ változásaival szembeni rendíthetetlen nyugalmat, vagyis a sztoikus magatartást állítja eszményként. 8 / 10 Kölcsey az 1810-es években még a klasszicizmus eszményeit vallotta. Igaz Hamis Csokonairól és Berzsenyiről írt bírálataiban Kölcsey még a klasszicizmus eszményei alapján ítélkezett. 9 / 10 Melyik művében fejti ki Kölcsey az életfilozófiáját? Nemzeti hagyományok Parainesis Zrínyi dala Huszt Kölcsey legjelentősebb prózai művében, a Parainesisben fejti ki életfilozófiáját. 10 / 10 Melyik településen élt Kölcsey 1815-től? Ellenőrzés Kölcsey 1815-től Szatmárcsekén élt.
KÖLCSEY FERENC
1 / 10
Milyen jövőképet fogalmaz meg a Zrínyi második éneke utolsó versszaka?
A vers zárlata a nemzethalál lehetőségét vetíti előre: más nép foglalhatja el a magyarság helyét.
2 / 10
A Zrínyi második énekében Zrínyi a sorshoz könyörög a haza megmentéséért.
Zrínyi a megszemélyesített sorshoz fordul, és arra kéri, kegyelmezzen meg a magyarságnak, mentse meg a hazát.
3 / 10
Melyik állítás jellemzi helyesen a Zrínyi dalát?
A Zrínyi dala az értéktelített múltat az értékhiányos jelennel szembesíti.
4 / 10
Milyen követelményt fogalmaz meg a Huszt csattanója?
A Huszt a cselekvő hazaszeretet programját fogalmazza meg: „Hass, alkoss, gyarapíts”.
5 / 10
Ki zenésítette meg 1844-ben Kölcsey Himnuszát?
Kölcsey Himnuszát Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben.
6 / 10
Melyik szerkezeti leírás illik a Himnuszra?
A Himnusz keretes szerkezetű: az első és az utolsó strófa egyaránt könyörgés.
7 / 10
Milyen magatartásformát jelöl ki követendőként a Vanitatum vanitas befejezése?
A vers a világ változásaival szembeni rendíthetetlen nyugalmat, vagyis a sztoikus magatartást állítja eszményként.
8 / 10
Kölcsey az 1810-es években még a klasszicizmus eszményeit vallotta.
Csokonairól és Berzsenyiről írt bírálataiban Kölcsey még a klasszicizmus eszményei alapján ítélkezett.
9 / 10
Melyik művében fejti ki Kölcsey az életfilozófiáját?
Kölcsey legjelentősebb prózai művében, a Parainesisben fejti ki életfilozófiáját.
10 / 10
Melyik településen élt Kölcsey 1815-től?
Kölcsey 1815-től Szatmárcsekén élt.