VÖRÖSMARTY REFORMKORI KÖLTÉSZETE 1 / 10 A Szózat jövőképe két lehetőséget mérlegel: a nemzeti felemelkedést és a nemzethalált. Hamis Igaz A Szózat a jövő lehetőségeként a „szebb kort” és a „nagyszerű halált” állítja szembe. 2 / 10 Mi váltotta ki közvetlenül Az emberek megírását? Az első reformországgyűlés feloszlatása A szabadságharc bukása A galíciai parasztfelkelés A Zalán futása sikere A vers közvetlen kiváltó oka a galíciai parasztfelkelés volt. 3 / 10 A Szózat keretes szerkezetű, és a keretben fogalmazódik meg a vers fő mondanivalója. Igaz Hamis A vers keretes szerkezetű; a keret a hazához való rendületlen hűséget hangsúlyozza. 4 / 10 Milyen választ ad a Gondolatok a könyvtárban arra a kérdésre, hogy „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” Nem ad végleges választ, de az embernek reménykednie és küzdenie kell. Egyértelműen igennel válaszol. Egyértelműen nemmel válaszol. A kérdést megválaszolhatatlannak tartja, ezért elutasítja a cselekvést. A vers nem ad egyértelmű igen-nem választ, de végül a „mégis-morál” győzedelmeskedik: az embernek reménykednie és küzdenie kell. 5 / 10 Állítsd időrendbe a műveket a keletkezésük éve alapján, a legkorábbitól a legkésőbbiig! A. Az emberek; B. Szózat; C. Zalán futása; D. Gondolatok a könyvtárban. B – C – D – A C – D – B – A C – B – D – A A – D – B – C A helyes időrend: Zalán futása (1825), Szózat (1836), Gondolatok a könyvtárban (1844), Az emberek (1846). 6 / 10 Melyik évben írta Vörösmarty a Szózatot? Ellenőrzés Vörösmarty 1836-ban, az első reformországgyűlés feloszlatását követően írta a Szózatot. 7 / 10 Melyik két fő téma kapcsolódik össze szorosan Vörösmarty reformkori lírájában? A természet és a művészet A történelem és a vallás A család és a barátság A haza sorsa és az emberiség sorsa Vörösmarty nagy verseiben a haza sorsa szorosan összekapcsolódik az emberiség sorsával. 8 / 10 Párosítsd a műveket a megfelelő jellemzőkkel! 1. Zalán futása; 2. Csongor és Tünde; 3. Szózat; 4. Az emberek. A. drámai költemény; B. óda; C. eposz; D. létértelmező költemény. 1 – C, 2 – A, 3 – B, 4 – D 1 – A, 2 – C, 3 – D, 4 – B 1 – B, 2 – D, 3 – A, 4 – C 1 – D, 2 – B, 3 – C, 4 – A A Zalán futása eposz, a Csongor és Tünde drámai költemény, a Szózat óda, Az emberek pedig létértelmező költemény. 9 / 10 Melyik állítás igaz Vörösmarty Csongor és Tünde című művére? Történelmi eposz. Reformkori politikai óda. Drámai költemény. Létértelmező költemény. A Csongor és Tünde drámai költemény; a boldogság titkát, az élet értelmét kutatja. 10 / 10 Melyik mű alapozta meg Vörösmarty hírnevét? Szózat Zalán futása Az emberek Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című eposz alapozta meg.
VÖRÖSMARTY REFORMKORI KÖLTÉSZETE
1 / 10
A Szózat jövőképe két lehetőséget mérlegel: a nemzeti felemelkedést és a nemzethalált.
A Szózat a jövő lehetőségeként a „szebb kort” és a „nagyszerű halált” állítja szembe.
2 / 10
Mi váltotta ki közvetlenül Az emberek megírását?
A vers közvetlen kiváltó oka a galíciai parasztfelkelés volt.
3 / 10
A Szózat keretes szerkezetű, és a keretben fogalmazódik meg a vers fő mondanivalója.
A vers keretes szerkezetű; a keret a hazához való rendületlen hűséget hangsúlyozza.
4 / 10
Milyen választ ad a Gondolatok a könyvtárban arra a kérdésre, hogy „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
A vers nem ad egyértelmű igen-nem választ, de végül a „mégis-morál” győzedelmeskedik: az embernek reménykednie és küzdenie kell.
5 / 10
Állítsd időrendbe a műveket a keletkezésük éve alapján, a legkorábbitól a legkésőbbiig! A. Az emberek; B. Szózat; C. Zalán futása; D. Gondolatok a könyvtárban.
A helyes időrend: Zalán futása (1825), Szózat (1836), Gondolatok a könyvtárban (1844), Az emberek (1846).
6 / 10
Melyik évben írta Vörösmarty a Szózatot?
Vörösmarty 1836-ban, az első reformországgyűlés feloszlatását követően írta a Szózatot.
7 / 10
Melyik két fő téma kapcsolódik össze szorosan Vörösmarty reformkori lírájában?
Vörösmarty nagy verseiben a haza sorsa szorosan összekapcsolódik az emberiség sorsával.
8 / 10
Párosítsd a műveket a megfelelő jellemzőkkel! 1. Zalán futása; 2. Csongor és Tünde; 3. Szózat; 4. Az emberek. A. drámai költemény; B. óda; C. eposz; D. létértelmező költemény.
A Zalán futása eposz, a Csongor és Tünde drámai költemény, a Szózat óda, Az emberek pedig létértelmező költemény.
9 / 10
Melyik állítás igaz Vörösmarty Csongor és Tünde című művére?
A Csongor és Tünde drámai költemény; a boldogság titkát, az élet értelmét kutatja.
10 / 10
Melyik mű alapozta meg Vörösmarty hírnevét?
Vörösmarty hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című eposz alapozta meg.