VÖRÖSMARTY: CSONGOR ÉS TÜNDE 1 / 10 A tananyag értelmezése szerint miben találja meg Csongor végül azt a boldogságot, amelyet keres? A gazdagságban A szerelemben A hatalomban A tudásban A mű a gazdagságot, a hatalmat és az öncélú tudást elégtelennek mutatja; Csongor a szerelemben találja meg a keresett boldogságot. 2 / 10 Párosítsd a motívumokat jelképes jelentésükkel! 1. Csongor útja; 2. Kert; 3. Csodafa. A. tökéletesség és emberi harmónia; B. életút; C. tökéletes boldogság, a földi és égi világ összekapcsolása. 1 – A, 2 – B, 3 – C 1 – C, 2 – A, 3 – B 1 – B, 2 – C, 3 – A 1 – B, 2 – A, 3 – C Csongor vándorlása az életutat jelképezi, a kert a harmónia ősi szimbóluma, a csodafa pedig összekapcsolja a földi és az égi világot. 3 / 10 Mit jelképez Mirigy a műben? Az öncélú tudást A földi hatalmat A szerelemre leselkedő veszélyeket Az eszményi női szépséget Mirigy gonosz boszorkány, aki Csongor és Tünde boldogságát igyekszik megakadályozni; a szerelemre leselkedő veszélyek jelképe. 4 / 10 Mit fejez ki Tünde lemondása az örök életről? Belátja, hogy Mirigy erősebb nála. Az időtlen létezés helyett a véges földi életet és az emberi szerelem teljességét választja. Lemond Csongorról és visszatér a tündérvilágba. A tudást fontosabbnak tartja a szerelemnél. Tünde a szerelemért vállalja a véges emberi létet, ezért döntése a mű boldogságfelfogásának egyik legfontosabb mozzanata. 5 / 10 A mű földi és égi világa élesen elkülönül egymástól, a szereplők nem léphetnek át egyikből a másikba. Igaz Hamis A két világszint nem különül el élesen: átjárható a szereplők számára, és bizonyos helyszínek össze is kapcsolják őket. 6 / 10 Állítsd a cselekmény sorrendjébe az eseményeket! A. Csongor találkozik a három vándorral. B. Csongor és Tünde végleg egymásra talál. C. Mirigy levág egy fürtöt Tünde hajából. D. Kurrah álomporral elaltatja Csongort. A – C – D – B C – D – A – B D – C – A – B C – A – D – B Mirigy tette indítja el Csongor keresését; ezután következik a három vándorral való találkozás, majd Csongor elaltatása, végül pedig a szerelmesek egymásra találása. 7 / 10 Melyik állítás fejezi ki legpontosabban Csongor és Balga kapcsolatának jelképes értelmét? Csongor az álmodozó, eszménykereső, Balga a gyakorlatias oldal képviselője. Mindketten kizárólag a földi örömöket keresik. Csongor a hatalmat, Balga a tudást képviseli. Csongor a földi, Balga a földöntúli világhoz tartozik. Csongor romantikus eszménykeresését Balga gyakorlatias, testi szükségletekre figyelő szemlélete ellenpontozza és egészíti ki. 8 / 10 Párosítsd a három vándort azzal, amit jelképeznek! 1. Kalmár; 2. Fejedelem; 3. Tudós. A. hatalom; B. gazdagság; C. öncélú, az élettől elszakadó tudás. 1 – A, 2 – B, 3 – C 1 – B, 2 – C, 3 – A 1 – B, 2 – A, 3 – C 1 – C, 2 – A, 3 – B A három vándor a földi élet három nagy kísértését jeleníti meg: a gazdagságot, a hatalmat és az öncélú tudást. 9 / 10 A Csongor és Tünde műfaját leggyakrabban drámai költeményként határozzuk meg. Igaz Hamis Vörösmarty színjátéknak nevezte művét, de leggyakrabban drámai költeményként értelmezzük. 10 / 10 Melyik mű a Csongor és Tünde legfontosabb közvetlen forrása? Goethe: Faust Gyergyai Albert: Árgirus Shakespeare: Szentivánéji álom Mozart: Varázsfuvola A mű legfontosabb forrása Gyergyai Albert 1600 körül keletkezett Árgirus című széphistóriája.
VÖRÖSMARTY: CSONGOR ÉS TÜNDE
1 / 10
A tananyag értelmezése szerint miben találja meg Csongor végül azt a boldogságot, amelyet keres?
A mű a gazdagságot, a hatalmat és az öncélú tudást elégtelennek mutatja; Csongor a szerelemben találja meg a keresett boldogságot.
2 / 10
Párosítsd a motívumokat jelképes jelentésükkel! 1. Csongor útja; 2. Kert; 3. Csodafa. A. tökéletesség és emberi harmónia; B. életút; C. tökéletes boldogság, a földi és égi világ összekapcsolása.
Csongor vándorlása az életutat jelképezi, a kert a harmónia ősi szimbóluma, a csodafa pedig összekapcsolja a földi és az égi világot.
3 / 10
Mit jelképez Mirigy a műben?
Mirigy gonosz boszorkány, aki Csongor és Tünde boldogságát igyekszik megakadályozni; a szerelemre leselkedő veszélyek jelképe.
4 / 10
Mit fejez ki Tünde lemondása az örök életről?
Tünde a szerelemért vállalja a véges emberi létet, ezért döntése a mű boldogságfelfogásának egyik legfontosabb mozzanata.
5 / 10
A mű földi és égi világa élesen elkülönül egymástól, a szereplők nem léphetnek át egyikből a másikba.
A két világszint nem különül el élesen: átjárható a szereplők számára, és bizonyos helyszínek össze is kapcsolják őket.
6 / 10
Állítsd a cselekmény sorrendjébe az eseményeket! A. Csongor találkozik a három vándorral. B. Csongor és Tünde végleg egymásra talál. C. Mirigy levág egy fürtöt Tünde hajából. D. Kurrah álomporral elaltatja Csongort.
Mirigy tette indítja el Csongor keresését; ezután következik a három vándorral való találkozás, majd Csongor elaltatása, végül pedig a szerelmesek egymásra találása.
7 / 10
Melyik állítás fejezi ki legpontosabban Csongor és Balga kapcsolatának jelképes értelmét?
Csongor romantikus eszménykeresését Balga gyakorlatias, testi szükségletekre figyelő szemlélete ellenpontozza és egészíti ki.
8 / 10
Párosítsd a három vándort azzal, amit jelképeznek! 1. Kalmár; 2. Fejedelem; 3. Tudós. A. hatalom; B. gazdagság; C. öncélú, az élettől elszakadó tudás.
A három vándor a földi élet három nagy kísértését jeleníti meg: a gazdagságot, a hatalmat és az öncélú tudást.
9 / 10
A Csongor és Tünde műfaját leggyakrabban drámai költeményként határozzuk meg.
Vörösmarty színjátéknak nevezte művét, de leggyakrabban drámai költeményként értelmezzük.
10 / 10
Melyik mű a Csongor és Tünde legfontosabb közvetlen forrása?
A mű legfontosabb forrása Gyergyai Albert 1600 körül keletkezett Árgirus című széphistóriája.