ARANY NAGYKŐRÖSI LÍRÁJA 1 / 10 Melyik gondolat foglalja össze legpontosabban A kertben konklúzióját? Az ember a természetben találhatja meg a teljes boldogságot. Az egyén képes erkölcsileg jobbá tenni az egész társadalmat. A történelemben nincs erkölcsi fejlődés, az új nemzedék sem lesz jobb az előzőnél. A következő nemzedék mindig erkölcsösebb az előzőnél. A vers zárlata szerint „a tavalyi” után jövő „sem lesz jobb”, vagyis a történelem nem hoz erkölcsi fejlődést. 2 / 10 A kertben című versben a kert mindvégig a békés, harmonikus élet változatlan jelképe marad. Igaz Hamis A kert kezdetben a békés munka helyszíne, a vers végére azonban a részvétlenség és a közöny tragikus szimbólumává válik. 3 / 10 Párosítsd A kertben szerkezeti egységeit a hozzájuk tartozó tartalommal! 1 = Megbomló idill; 2 = Irónia, önirónia; 3 = Vízió – a közöny mint világállapot; 4 = Konklúzió. A = A temetési ének hatására a beszélő megfogalmazza a keserű igazságot az emberi közönyről. B = A beszélő nyugodt kerti munkát végez, de a magányos madarak képe már sejteti a tragédiát. C = A történelemben nincs erkölcsi fejlődés. D = A világ egy zsúfolt táncterem, ahol az emberek közönnyel viseltetnek egymás iránt. 1 – A, 2 – B, 3 – C, 4 – D 1 – B, 2 – A, 3 – D, 4 – C 1 – B, 2 – D, 3 – A, 4 – C 1 – D, 2 – A, 3 – B, 4 – C A vers a kerti idilltől az irónián és önirónián, majd az emberi közöny látomásán keresztül jut el a történelmi-erkölcsi konklúzióig. 4 / 10 Mit tanít az apa a fiának a Fiamnak című versben? A társadalmi sikert minden más értéknél fontosabbnak kell tartania. A múlt értékeit teljesen el kell felejtenie. A belső értékekbe, a hitbe és az erkölcsi tisztaságba kell kapaszkodnia. El kell fordulnia a vallástól és a hagyományoktól. Az apa arra tanítja fiát, hogy a bizonytalan, értékvesztett világban a belső értékekbe kapaszkodjon; örökségül „mocskotlan nevét” és a hitet adhatja neki. 5 / 10 Mi a Fiamnak című vers szomorúságának egyik fő forrása? A költő nem tudja, milyen pályát válasszon a fiának. A költő fia elhagyja Magyarországot. A költő elvesztette minden kapcsolatát gyermekével. A szabadságharc bukása után felborult a korábbi világ, a becsület és az ész helyett a vétek és a butaság diadalmaskodik. A vers hátterében a szabadságharc bukása utáni értékválság áll. 6 / 10 Melyik vers refrénjében szerepel az „Oh lelkem ifjusága!” felkiáltás? Ellenőrzés A visszatérő refrén az alkotókedvre, a hitre, a lelkesedésre és a szabadságharc korának reményeire utal. 7 / 10 Állítsd a Letészem a lantot szerkezeti egységeit a versben elfoglalt sorrendjükbe! A = Keret – a szakítás drámai bejelentése és indoklása; B = Múlt – a nemzeti költő hősi szerepe és a remélt jövő képei; C = Jelen – kiüresedett valóság, bizonytalan kérdések. B – A – C C – B – A A – B – C A – C – B A vers keretes szerkezetű: az első és hetedik strófa alkotja a keretet, közöttük előbb a múlt, majd a jelen képei jelennek meg. 8 / 10 Mit jelképez a fa és a virág a Letészem a lantot című versben? A fa a nemzet egészét, a virág a nemzeti költészetet. A fa Arany családját, a virág a gyermekeit. A fa a természetet, a virág az emberi élet rövidségét. A fa a múltat, a virág a jelent. A vers metaforájában a fa a nemzet egészét, a virág a nemzeti költészetet jelképezi. 9 / 10 A Letészem a lantot egyszerre ars poetica, idő- és értékszembesítő vers, valamint elégia. Hamis Igaz A tananyag mindhárom műfaji, illetve verstípusbeli jellemzőt megadja a költeménnyel kapcsolatban. 10 / 10 Melyik állítás jellemzi Arany nagykőrösi lírájának alaphangját? Elsősorban humoros és játékos. Többnyire elégikus és fájdalmas, de gyakran irónia és önirónia is vegyül bele. Végig emelkedett, ünnepélyes és optimista. Elsősorban szerelmi vágyakozás határozza meg. A nagykőrösi líra alaphangja többnyire elégikus, fájdalmas, ugyanakkor gyakran irónia és önirónia is megjelenik benne.
ARANY NAGYKŐRÖSI LÍRÁJA
1 / 10
Melyik gondolat foglalja össze legpontosabban A kertben konklúzióját?
A vers zárlata szerint „a tavalyi” után jövő „sem lesz jobb”, vagyis a történelem nem hoz erkölcsi fejlődést.
2 / 10
A kertben című versben a kert mindvégig a békés, harmonikus élet változatlan jelképe marad.
A kert kezdetben a békés munka helyszíne, a vers végére azonban a részvétlenség és a közöny tragikus szimbólumává válik.
3 / 10
Párosítsd A kertben szerkezeti egységeit a hozzájuk tartozó tartalommal! 1 = Megbomló idill; 2 = Irónia, önirónia; 3 = Vízió – a közöny mint világállapot; 4 = Konklúzió. A = A temetési ének hatására a beszélő megfogalmazza a keserű igazságot az emberi közönyről. B = A beszélő nyugodt kerti munkát végez, de a magányos madarak képe már sejteti a tragédiát. C = A történelemben nincs erkölcsi fejlődés. D = A világ egy zsúfolt táncterem, ahol az emberek közönnyel viseltetnek egymás iránt.
A vers a kerti idilltől az irónián és önirónián, majd az emberi közöny látomásán keresztül jut el a történelmi-erkölcsi konklúzióig.
4 / 10
Mit tanít az apa a fiának a Fiamnak című versben?
Az apa arra tanítja fiát, hogy a bizonytalan, értékvesztett világban a belső értékekbe kapaszkodjon; örökségül „mocskotlan nevét” és a hitet adhatja neki.
5 / 10
Mi a Fiamnak című vers szomorúságának egyik fő forrása?
A vers hátterében a szabadságharc bukása utáni értékválság áll.
6 / 10
Melyik vers refrénjében szerepel az „Oh lelkem ifjusága!” felkiáltás?
A visszatérő refrén az alkotókedvre, a hitre, a lelkesedésre és a szabadságharc korának reményeire utal.
7 / 10
Állítsd a Letészem a lantot szerkezeti egységeit a versben elfoglalt sorrendjükbe! A = Keret – a szakítás drámai bejelentése és indoklása; B = Múlt – a nemzeti költő hősi szerepe és a remélt jövő képei; C = Jelen – kiüresedett valóság, bizonytalan kérdések.
A vers keretes szerkezetű: az első és hetedik strófa alkotja a keretet, közöttük előbb a múlt, majd a jelen képei jelennek meg.
8 / 10
Mit jelképez a fa és a virág a Letészem a lantot című versben?
A vers metaforájában a fa a nemzet egészét, a virág a nemzeti költészetet jelképezi.
9 / 10
A Letészem a lantot egyszerre ars poetica, idő- és értékszembesítő vers, valamint elégia.
A tananyag mindhárom műfaji, illetve verstípusbeli jellemzőt megadja a költeménnyel kapcsolatban.
10 / 10
Melyik állítás jellemzi Arany nagykőrösi lírájának alaphangját?
A nagykőrösi líra alaphangja többnyire elégikus, fájdalmas, ugyanakkor gyakran irónia és önirónia is megjelenik benne.