A KLASSZIKUS MODERNSÉG ESZMÉI ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI 1 / 10 Melyik stílusirányzat képviselője Émile Zola? realizmus naturalizmus impresszionizmus szimbolizmus A tananyag Émile Zolát a naturalizmus képviselőjeként említi. 2 / 10 Melyik stílusirányzat nevének jelentése „kivonulás”? naturalizmus szimbolizmus szecesszió impresszionizmus A tananyag szerint a szecesszió jelentése „kivonulás”. 3 / 10 A modern kor a 19. század második felében kezdődik. Igaz Hamis A tananyag szerint a modern kor a 19. század második felében kezdődik. 4 / 10 Párosítsd a stílusirányzatokat a rájuk jellemző meghatározással! 1. realizmus; 2. naturalizmus; 3. impresszionizmus; 4. szimbolizmus. A. A jelen sötét oldala érdekli, determinista szemlélet jellemzi. B. A látható világ mögötti lényeg megragadására törekszik. C. Valószerű ábrázolásra törekszik, központi kategóriája a tipikus. D. A pillanatnyi benyomást, hangulatot kívánja megragadni. Melyik párosítás helyes? 1 – C, 2 – A, 3 – D, 4 – B 1 – A, 2 – C, 3 – B, 4 – D 1 – D, 2 – B, 3 – C, 4 – A 1 – B, 2 – D, 3 – A, 4 – C A realizmus a tipikusra és a valószerű ábrázolásra épít, a naturalizmust determinista szemlélet jellemzi, az impresszionizmus a pillanatnyi benyomást ragadja meg, a szimbolizmus pedig a látható világ mögötti lényeget keresi. 5 / 10 A klasszikus modernség korában egyetlen egységes korstílus uralkodott. Igaz Hamis Nincs már egységes korstílus: több stílusirányzat létezik, amelyek sokszor egymással keverednek. 6 / 10 Ki alapozta meg a pozitivizmust? Ellenőrzés A tananyag Auguste Comte-ot nevezi meg a pozitivizmus megalapítójaként. 7 / 10 Melyik állítás jellemzi a pozitivizmust? Az életakarat megszüntetésében látja az ember feladatát. A látható világ mögötti lényeget szimbólumokkal fejezi ki. Az ösztönös megérzést fontosabbnak tartja a tudománynál. A világ problémáinak megoldását a tudománytól várja. A pozitivizmus a felvilágosodás racionalizmusának és empirizmusának örököse, és a tudománytól várja a világ problémáinak megoldását. 8 / 10 Párosítsd a filozófusokat a hozzájuk kapcsolódó fogalommal vagy állítással! 1. Søren Kierkegaard; 2. Arthur Schopenhauer; 3. Friedrich Nietzsche; 4. Henri Bergson. A. emberfölötti ember; B. az élet értékes, még ha nincs is rá racionális magyarázat; C. az önmagát tudatos választások által megvalósító ember; D. a világ lényege az életakarat. Melyik párosítás helyes? 1 – A, 2 – C, 3 – D, 4 – B 1 – D, 2 – B, 3 – A, 4 – C 1 – C, 2 – D, 3 – A, 4 – B 1 – B, 2 – A, 3 – C, 4 – D Kierkegaard a tudatos választást, Schopenhauer az életakaratot, Nietzsche az emberfölötti embert, Bergson pedig az élet értékét hangsúlyozza. 9 / 10 A modern korban a világ kiismerhetetlenné válása és a cél bizonytalansága hozzájárul a modern ember szorongásához. Igaz Hamis A tananyag az értékválság következményeként a szorongást nevezi meg, amely a modern ember egyik legsajátabb életérzése. 10 / 10 Mi a modern kor fő sajátossága a tananyag szerint? az ipari fejlődés az értékválság a vallás megerősödése az egységes korstílus kialakulása A 19. század második felében kezdődő modern kor fő sajátossága az értékválság.
A KLASSZIKUS MODERNSÉG ESZMÉI ÉS STÍLUSIRÁNYZATAI
1 / 10
Melyik stílusirányzat képviselője Émile Zola?
A tananyag Émile Zolát a naturalizmus képviselőjeként említi.
2 / 10
Melyik stílusirányzat nevének jelentése „kivonulás”?
A tananyag szerint a szecesszió jelentése „kivonulás”.
3 / 10
A modern kor a 19. század második felében kezdődik.
A tananyag szerint a modern kor a 19. század második felében kezdődik.
4 / 10
Párosítsd a stílusirányzatokat a rájuk jellemző meghatározással! 1. realizmus; 2. naturalizmus; 3. impresszionizmus; 4. szimbolizmus. A. A jelen sötét oldala érdekli, determinista szemlélet jellemzi. B. A látható világ mögötti lényeg megragadására törekszik. C. Valószerű ábrázolásra törekszik, központi kategóriája a tipikus. D. A pillanatnyi benyomást, hangulatot kívánja megragadni. Melyik párosítás helyes?
A realizmus a tipikusra és a valószerű ábrázolásra épít, a naturalizmust determinista szemlélet jellemzi, az impresszionizmus a pillanatnyi benyomást ragadja meg, a szimbolizmus pedig a látható világ mögötti lényeget keresi.
5 / 10
A klasszikus modernség korában egyetlen egységes korstílus uralkodott.
Nincs már egységes korstílus: több stílusirányzat létezik, amelyek sokszor egymással keverednek.
6 / 10
Ki alapozta meg a pozitivizmust?
A tananyag Auguste Comte-ot nevezi meg a pozitivizmus megalapítójaként.
7 / 10
Melyik állítás jellemzi a pozitivizmust?
A pozitivizmus a felvilágosodás racionalizmusának és empirizmusának örököse, és a tudománytól várja a világ problémáinak megoldását.
8 / 10
Párosítsd a filozófusokat a hozzájuk kapcsolódó fogalommal vagy állítással! 1. Søren Kierkegaard; 2. Arthur Schopenhauer; 3. Friedrich Nietzsche; 4. Henri Bergson. A. emberfölötti ember; B. az élet értékes, még ha nincs is rá racionális magyarázat; C. az önmagát tudatos választások által megvalósító ember; D. a világ lényege az életakarat. Melyik párosítás helyes?
Kierkegaard a tudatos választást, Schopenhauer az életakaratot, Nietzsche az emberfölötti embert, Bergson pedig az élet értékét hangsúlyozza.
9 / 10
A modern korban a világ kiismerhetetlenné válása és a cél bizonytalansága hozzájárul a modern ember szorongásához.
A tananyag az értékválság következményeként a szorongást nevezi meg, amely a modern ember egyik legsajátabb életérzése.
10 / 10
Mi a modern kor fő sajátossága a tananyag szerint?
A 19. század második felében kezdődő modern kor fő sajátossága az értékválság.