A GÖRÖG LÍRA 1 / 10 Melyik görög költőt tekintjük a dicsőítő óda megteremtőjének? Ellenőrzés Pindaroszt tekintjük a dicsőítő, más néven pindaroszi óda megteremtőjének. 2 / 10 Kit nevez meg Szapphó Aphroditéhoz című verse a rábeszélés isteneként? Ellenőrzés A vers Peithót nevezi meg, aki a rábeszélés istene. 3 / 10 Állítsd sorrendbe Anakreón Töredék a halálról című művének gondolati egységeit a versben elfoglalt helyük szerint! A. A Hádész hideg és sötét világának bemutatása B. Az öregedés testi jeleinek felsorolása C. A beszélő halálfélelmének kimondása D. Az édes múlt és a kilátástalan jövő szembeállítása A – C – D – B D – C – A – B A – B – D – C B – D – C – A A vers az öregedés jeleitől jut el a múlt és a jövő ellentétén, majd a halálfélelmen át a Hádész ijesztő világának bemutatásáig. 4 / 10 Állítsd sorrendbe az Aphroditéhoz című költemény szerkezeti mozzanatait a versben elfoglalt helyük szerint! A. Aphrodité korábbi biztató szavainak felidézése B. Záró könyörgés a súlyos gond megszüntetéséért C. Megszólítás, könyörgés és panasz D. Aphrodité korábbi érkezésének felidézése C – D – A – B B – A – D – C D – A – B – C B – C – D – A A nyitó könyörgést és panaszt Aphrodité korábbi érkezésének, majd biztató szavainak felidézése követi. A vers ismételt könyörgéssel zárul. 5 / 10 Párosítsd a műveket vagy töredékeket a hozzájuk tartozó leírással! 1. Az állam hajója 2. Édesanyám, nem perdül a rokka 3. Töredék a halálról 4. A thermopülai hősök sírfelirata A. A szerelmi vágy miatt a beszélő nem tud a munkájára összpontosítani. B. A hazáért életüket áldozó spártaiaknak állít emléket. C. A várost a háborgó tengeren hánykódó hajó jeleníti meg. D. Illúziók nélkül néz szembe az öregedéssel és a halállal. 1 – B, 2 – D, 3 – A, 4 – C 1 – A, 2 – D, 3 – B, 4 – C 1 – C, 2 – A, 3 – D, 4 – B 1 – B, 2 – C, 3 – A, 4 – D A négy alkotás központi témája rendre a veszélybe került város, a munkát akadályozó szerelmi vágy, az öregedés és halál, illetve a hazáért vállalt áldozat. 6 / 10 Párosítsd a költőket a rájuk jellemző megállapítással! 1. Alkaiosz 2. Szapphó 3. Anakreón 4. Pindarosz A. Költészetében a szerelmi szenvedély uralkodik. B. Elsőként alkalmazta a hajóallegóriát. C. A dicsőítő óda megteremtőjének tekintjük. D. A szerelem, a bor és az élet derűs élvezetének költője volt. 1 – C, 2 – D, 3 – A, 4 – B 1 – B, 2 – A, 3 – D, 4 – C 1 – A, 2 – D, 3 – C, 4 – B 1 – C, 2 – B, 3 – A, 4 – D Alkaioszhoz a hajóallegória, Szapphóhoz a szerelmi szenvedély, Anakreónhoz a bor és az élet élvezete, Pindaroszhoz pedig a dicsőítő óda kapcsolódik. 7 / 10 Döntsd el az állítás igazságtartalmát! Anakreón költészetének fontos témái közé tartozik a szerelem, a bor és az élet derűs élvezete. Igaz Hamis Anakreón a szerelem, a bor és az élet derűs élvezetének költője volt, fennmaradt szövegeiben azonban az idő múlása is fontos témává vált. 8 / 10 Döntsd el az állítás igazságtartalmát! A görög líra virágkora a Krisztus előtti 7–6. századra esett. Igaz Hamis A görög líra virágkora a Krisztus előtti 7–6. század volt. 9 / 10 Mi határozta meg az elégiát az ókori görög költészetben? A szomorú, lemondó hangnem A mű végén található csattanó A disztichonban írt forma Egy kiváló ember dicsérete Az ókori görög elégiát még nem a hangneme, hanem a disztichonban írt formája határozta meg. 10 / 10 Mit jelentett eredetileg a görög eredetű „líra” szó? Időmértékes versformát Lantszerű pengetős hangszert Vallási ünnepséget Éneklő kórust A líra szó eredetileg egy lantszerű pengetős hangszert jelölt. Az ókorban az ezzel kísért alkotásokat nevezték lírai műveknek.
A GÖRÖG LÍRA
1 / 10
Melyik görög költőt tekintjük a dicsőítő óda megteremtőjének?
Pindaroszt tekintjük a dicsőítő, más néven pindaroszi óda megteremtőjének.
2 / 10
Kit nevez meg Szapphó Aphroditéhoz című verse a rábeszélés isteneként?
A vers Peithót nevezi meg, aki a rábeszélés istene.
3 / 10
Állítsd sorrendbe Anakreón Töredék a halálról című művének gondolati egységeit a versben elfoglalt helyük szerint! A. A Hádész hideg és sötét világának bemutatása B. Az öregedés testi jeleinek felsorolása C. A beszélő halálfélelmének kimondása D. Az édes múlt és a kilátástalan jövő szembeállítása
A vers az öregedés jeleitől jut el a múlt és a jövő ellentétén, majd a halálfélelmen át a Hádész ijesztő világának bemutatásáig.
4 / 10
Állítsd sorrendbe az Aphroditéhoz című költemény szerkezeti mozzanatait a versben elfoglalt helyük szerint! A. Aphrodité korábbi biztató szavainak felidézése B. Záró könyörgés a súlyos gond megszüntetéséért C. Megszólítás, könyörgés és panasz D. Aphrodité korábbi érkezésének felidézése
A nyitó könyörgést és panaszt Aphrodité korábbi érkezésének, majd biztató szavainak felidézése követi. A vers ismételt könyörgéssel zárul.
5 / 10
Párosítsd a műveket vagy töredékeket a hozzájuk tartozó leírással! 1. Az állam hajója 2. Édesanyám, nem perdül a rokka 3. Töredék a halálról 4. A thermopülai hősök sírfelirata A. A szerelmi vágy miatt a beszélő nem tud a munkájára összpontosítani. B. A hazáért életüket áldozó spártaiaknak állít emléket. C. A várost a háborgó tengeren hánykódó hajó jeleníti meg. D. Illúziók nélkül néz szembe az öregedéssel és a halállal.
A négy alkotás központi témája rendre a veszélybe került város, a munkát akadályozó szerelmi vágy, az öregedés és halál, illetve a hazáért vállalt áldozat.
6 / 10
Párosítsd a költőket a rájuk jellemző megállapítással! 1. Alkaiosz 2. Szapphó 3. Anakreón 4. Pindarosz A. Költészetében a szerelmi szenvedély uralkodik. B. Elsőként alkalmazta a hajóallegóriát. C. A dicsőítő óda megteremtőjének tekintjük. D. A szerelem, a bor és az élet derűs élvezetének költője volt.
Alkaioszhoz a hajóallegória, Szapphóhoz a szerelmi szenvedély, Anakreónhoz a bor és az élet élvezete, Pindaroszhoz pedig a dicsőítő óda kapcsolódik.
7 / 10
Döntsd el az állítás igazságtartalmát! Anakreón költészetének fontos témái közé tartozik a szerelem, a bor és az élet derűs élvezete.
Anakreón a szerelem, a bor és az élet derűs élvezetének költője volt, fennmaradt szövegeiben azonban az idő múlása is fontos témává vált.
8 / 10
Döntsd el az állítás igazságtartalmát! A görög líra virágkora a Krisztus előtti 7–6. századra esett.
A görög líra virágkora a Krisztus előtti 7–6. század volt.
9 / 10
Mi határozta meg az elégiát az ókori görög költészetben?
Az ókori görög elégiát még nem a hangneme, hanem a disztichonban írt formája határozta meg.
10 / 10
Mit jelentett eredetileg a görög eredetű „líra” szó?
A líra szó eredetileg egy lantszerű pengetős hangszert jelölt. Az ókorban az ezzel kísért alkotásokat nevezték lírai műveknek.