(Egy mű értelmezése, összehasonlító elemzés)

A magyar írásbeli érettségi vizsga 3 részből áll:

• szövegértés (40 pont) – rendelkezésre álló idő: 60 perc
• érvelés vagy gyakorlai szöveg alkotása (10 pont) – idő: 30 perc
• műelemző esszé (40 pont=tartalom: 25, nyelv: 10, szerkezet: 5) – idő 150 perc

Elérhető pontszám: 100 (10 pont a jó helyesírásért járhat jutalomból)

Itt a műelemző esszére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglalom össze és közreadok három gyakorló feladatot.

A dolgozat megírásának menetét az alábbi táblázat tekinti át:

MUNKAFÁZISOK	MEGSZÍVLELENDŐ TANÁCSOK
A téma kiválasztása és a feladat értelmezése	Tanulmányozzuk a két feladatot, mielőtt döntünk!A kiválasztott feladat szempontjait egyenként vegyük számba, és fogalmazzunk hozzájuk kiegészítendő kérdéseket!
Anyaggyűjtés	Összpontosítsunk először az alkotás egészére: a témára!Megvilágításakor a főként a feladatban megjelölt szempontokat tartsuk szem előtt!Összehasonlításkor használjunk táblázatot!
Az anyag elrendezése	Tervezzük meg a dolgozat egységeit:bevezető – kifejtés – befejezés!Vázlatot saját használatra készítsünk!
Bevezető(érdekesen viszközelebb a témához)	Mivel nyithatunk?- Életrajz és/vagy történelmi háttér- Műfaj és/vagy stílusirányzat- A szerző irodalomtörténeti helye- A témakör és a téma megközelítése- Személyes élmények- A témához kapcsolódó idézet
Kifejtés	Adjon választ minden olyan kérdésre, amely a feladatban megfogalmazódott!Ám lehetőleg simuljon bele egy olyan gondolatmenetbe, amely az alkotás témáját világítja meg meggyőzően! Mert az az igazi értelmezés!
Befejezés	A jó befejezés a dolgozatból nő ki: összefoglal és/vagy kitekint és/vagy az érzelmekre hat
A dolgozat megírása, önellenőrzés	Mire figyeljünk?- Tömböket (bekezdéseket) alkossunk!- Ügyeljünk az írásképre!- Konkrét példák, idézetek!- Világosság, egyszerűség, változatosság!- Az idővel gazdálkodjunk okosan!

1. Tanácsok a feladat értelmezéséhez

Mivel a javítókulcs a pontozáskor az irányító szempontokat állítja a középpontba, érdemes KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSKÉNT megfogalmazni őket. Ez megkönnyíti az anyaggyűjtést, és nem felejtjük ki egyiket sem. Legutóbb, 2020 októberében Szabó Magda Csé című novelláját kellett elemezni. Ez volt a feladat:

Értelmezze Szabó Magda alkotását! Elemezze a tanárnő lelkiállapotában, személyiségében bekövetkező változást! Mutassa be, hogy a narrátor milyen írói eszközökkel ábrázolja a főszereplőnő lelkiállapotának, személyiségének átalakulását, valamint az emberi sorsokat és kapcsolatokat is meghatározó történelmi eseményeket! Fogalmazása 400-800 szó terjedelmű legyen!

A következő kiegészítendő kérdéseket fogalmazhatjuk meg hozzá:

• Milyen változás következik be a tanárnő lelkiállapotában, személyiségében?
• Az elbeszélő milyen eszközökkel ábrázolja ezt?
• Milyen eszközökkel mutatja be a narrátor azokat a történelmi eseményeket, amelyek meghatározzák az emberi sorsokat és kapcsolatokat?

1. Tanácsok az anyaggyűjtéshez

1. Verselemzés

A költemény megközelítésének szempontjait táblázatban foglalom össze. Ne alkalmazzuk mechanikusan! Minden műalkotás más kulccsal nyílik; verse válogatja, hogy melyik szempont vizsgálata a leggyümölcsözőbb. A TÉMA KERÜLJÖN A KÖZÉPPONTBA! TARTSUK SZEM ELŐTT AZ IRÁNYÍTÓ SZEMPONTOKAT IS!

Fontos: A formai elemeket mindig a téma összefüggésében vizsgáljuk. Mindig mutassunk rá az egyes stíluseszközök szerepére is. Például: A hangulatfestő szavak is nyomatékosítják a beszélő szomorúságát… A harmóniát a kiegyensúlyozott mondatszerkesztés és a szimultán ritmus is érzékelteti stb…

SZEMPONT	MIRE FIGYELJÜNK?
TÉMA	címmotívumokkulcsszavak, kulcshelyek
SZERKEZET	Szerkezeti típusok:– láncszerű szerkesztés- körkörös vagy keretes felépítés- ellentétre épülő szerkezet- dialektikus felépítésÚj egységet jelölhet:- az ismétlés- az alanyváltás- a közlésfajta megváltozása- az idő és/vagy a tér megváltozása- a mondat tartalmának, szerkezetének megváltozása
HANGZÁS	Hangszimbolika:- hangutánzó, hangfestő szavak- a hangok kifejezőereje- alliteráció, rímRitmus:- ütemhangsúlyos verselés- időmértékes verselés- szimultán verselés- szabadvers
SZÓ ÉS MONDAT	Érdekes szavak (pl. neologizmus, idegen szó, archaizmus, szleng)Szófajok (különösen: ige, főnév, melléknév, mondatszó, viszonyszó)Mondat (szerkezet, modalitás, soráthajlás, inverzió)Alakzatok:- ismétlés (szóismétlés, tőismétlés, előismétlés, utóismétlés, refrén, halmozás, kötőszóhalmozás)- ellentét (antitézis, oximoron, paradoxon)- körülírás (túlzás, gúny eufemizmus, kakofemizmus, litotész)
KÉPALKOTÁS	A szóképek fajtái:- egyszerű szóképek (metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, abszolút metafora, metonímia, szinekdoché, hasonlat)- összetett szóképek (allegória, szimbólum, komplex kép)Szegény vagy gazdag-e a vers képekben?Honnan származnak a képek?Milyen viszonyban vannak egymással?Mennyire váratlanok, szokatlanok?
BESZÉLŐ	Ki és hogyan beszél:- vallomáslíra, hangulatlíra, gondolati költészet, közösségi költészet- önmegszólító vers- szerepköltészet- tárgyias költészet
A KELETKEZÉS KÖRÜLMÉNYEI	Az élet és a mű tanulságaiA mű történelmi, társadalmi háttere

1. Novellaelemzés (kisprózaelemzés)

A novellaelemzés legfontosabb szempontjait is táblázatban foglalom össze. Mivel itt a tartalom és a forma – az elemzés során legalábbis – szétválasztható, egy háromlépcsős modellt mutatok be: 1. tartalomelemzés 2. formaelemzés 3. értelmezés. Kérdésekkel: Milyen történetet mond el az elbeszélő?  Hogyan mondja el? Miért mondja el?

    Ezt a modellt se alkalmazzuk mechanikusan, és itt is ÁLLÍTSUK KÖZÉPPONTBA A FELADATBAN MEGFOGALMAZOTT IRÁNYÍTÓ SZEMPONTOKAT.

    A modell működését egy Mikszáth-, egy Móricz – és egy Kosztolányi-novella elemzésével szemléltettem (Szegény Gélyi János lovai, Barbárok, A kulcs). Megtalálható a honlapom Novellaelemzés menüponjában:

https://hauber-karoly.eoldal.hu/cikkek/novellaelemzes/a-novella-megkozelitese.html

SZEMPONT	MIRE FIGYELJÜNK
TARTALOMELEMZÉS: MILYEN TÖRTÉNETET MOND EL AZ ELBESZÉLŐ?	1. Cselekmény2. Szereplők3. Idő (időpont, időtartam, az események időrendje)4. HelyszínekÉrdemes ehhez rövid (15–20 soros) tartalmi összefoglalót készíteni, amelyben a legfontosabb információk szerepelnek.
FORMAELEMZÉS: HOGYAN MONDJA EL A TÖRTÉNETET AZ ELBESZÉLŐ?	A négy tartalmi összetevő alakításaa.) Cselekmény– Típusai: külső (mit tesznek a szereplők s hogyan viselkednek), belső (mire gondolnak, mit éreznek)- Szerkezeti egységei: Egy fordulópont áll a középpontban előzményekkel és következményekkel. Sokszor felismerhetők az alábbi egységek is: expozíció, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldásb.) A szereplők jelleme s a köztük lévőviszonyokc.) Idő– az elbeszélés tempója, az események időbeli sorrendje- a befejezés lehet zárt, de nyitott isd.) Tér– A szereplők cselekedeteit mennyiben határozza meg egy-egy helyszín-Vannak-e olyan színhelyek a műben, amelyek ellentéte meghatározza a cselekményt is; pl. város-falu, otthon-idegenben (térkontraszt)Stílus és motívumokItt is érdemes figyelnünk a szókincsre, a mondatszerkesztésre, az alakzatokra és a szóképekre, valamint a hangnemre (pátosz, irónia, humor stb.)A motívumok elemzésekor azokat a jelentéshordozó egységeket vesszük számba, amelyek ismétlődnek a szövegben. Ez lehet egy visszatérő mondat, a szereplő(k) valamely gesztusa, de egy növény, tárgy vagy élőlény is…Az elbeszélés perspektívája és aközlésformák (poétikai elemzés) Ki az elbeszélő? E/1-es? E/3-as?Mennyire ismeri az ábrázolt világot (mindentudó? tudása korlátozott?)Hogyan viselkedik? Sok kommentárral: auktorálisan?  Kommentár nélkül, sok párbeszéddel: tárgyiasan? Vagy perszonálisan, tehát a szereplők nézőpontja kerül előtérbe?Milyen közlésformák dominálnak?A szerző szólama: tudósítás, leírás, kommentárA szereplők szólama: egyenes beszéd (párbeszéd), függő beszéd, átélt beszéd (szabad függő beszéd), belső monológ, tudatfolyam
ÉRTELMEZÉS: MIÉRT MONDJA EL A TÖRTÉNETET?	Témakör, téma, korszak, olvasó Milyen  témakörbe tartozik az alkotás, hogyan illeszthető be az irodalmi hagyományba? Melyek azok a művek, amelyekkel rokonítható? A témakörön belül milyen sajátos jegyekkel rendelkezik, mi az, ami összekapcsolja s mi az, ami elválasztja a tradíciótól? Mit mond az alkotás arról a korról, amelyben élünk?S mit mond nekünk, megerősíti-e eddigi életfelfogásunkat vagy felkavar, kizökkent belőle?

1. Összehasonlító elemzés

Egy mű értelmezésekor többnyire novellát vagy rövidtörténetet kell elemezniük a diákoknak, összehasonlításként pedig lírai művek szerepelnek a leggyakrabban. Akárhogy hangzik a téma, itt is a feladatban szereplő szempontokra érdemes koncentrálnunk. Ám célszerű kiegészíteni őket néhány olyan aspektussal, amelyeket fontosnak tartunk. Hasznos lehet, ha az anyaggyűjtéskor táblázatot használunk.

    Hogyan? Ezt egy konkrét feladaton mutatom be. 2020 májusában Arany János: Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét kellett összehasonlítani. Így szólt a feladat:

Értelmezze az alábbi költeményeket! Elemezze, hogy a vershelyzetektől az emberi kapcsolatokról szóló gondolatok megfogalmazásáig milyen szerkesztési, poétikai eljárásokkal jutnak el az alkotók! Összehasonlításában térjen ki a főbb motívumok szerepére, illetve a hangnemi (műfaji) sajátosságokra is! Fogalmazása 400-800 szó terjedelmű legyen!

Egy efféle táblázat lehet segítségünkre ennél a feladatnál. Kitöltve helyezem el itt, de csak egészen röviden írok az egyes szempontokról.

SZEMPONT	KERTBEN	LÉLEKTŐL LÉLEKIG
TÉMA	A kertben fő témája az ember részvétlensége, közönye. Az önzést állítja a középpontba, az életet kíméletlen létharcként mutatja be	Ez is a közönyről szól, de nem az önzést, inkább az ember végtelen magányát hangsúlyozza
VERSHELYZET	A költő kertészkedik, nappal, átadja magát tevékenységének, amíg a külvilág magára nem vonja a figyelmét	A beszélő éjszaka az ablak mellett áll, nézi a csillagokat, és a köztük lévő távolságon gondolkodik
SZERKEZET	Négy egység:1. vesszak: Megbomlott idill. 2-4.: A szomszédban történtek bemutatása kommentárral.  5. strófa: A maga közönye. 6-7: A közöny világállapot	Három egység:1-4. A lírai én a csillagok árvaságán töpreng.5-6.: Meditatív kérdések7-8.: A következtetések levonása, az emberek közti távolság, a magány megállapítása
POÉTIKAI ELJÁRÁSOK	A Kertben az életképet modernizálja, reflexiókkal lazítja föl,  a látványtól indul és a látomáshoz érkezik el (a közöny, az önzés világállapottá lesz)	A Lélektől lélekig egy kozmikus képet vonatkoztat az emberre.A két sík összekapcsolása kiemeli a modern ember magányát
MOTÍVUMOK	Arany verséből mindenekelőtt a kert és a haláltánc motívumát érdemes kiemelni. Mindkettő költői toposz. Előbbi a felvilágosodás egyik alapjelképe volt (Berzsenyi, Csokonai), a másik a késő középkorból származik	A Lélektől lélekig kulcsmotívuma a csillag, amely itt inkább negatív jelkép – a végtelen magányé. Fontos motívum még a szem, valamint az utazás és az üzenet, amelyek az ember társ utáni vágyát ézékeltetik
MŰFAJ, HANGNEM	Arany verse elégia, a lecsillapodott fájdalom jellemzi – tragikus felhangokkal. A szomorúság mellett megjelenik az önirónia és a tragikus irónia is (4. strófa, utolsó előtti versszak)	A Lélektől lélekig is elégia. A vers hangneme mindvégig elégikus, irónia nincs. A szóhasználat (bús, csüggedt stb), a lezárás indulatszavai, felkiáltó mondatai is jelzik ezt.

 A táblázatból látjuk, hogy a feladat szempontjait mindössze a témával bővítettem. Az ugyanis sohasem maradhat el, hiszen a vereselmzés lényege épp a téma megvilágítása. A feladat megfogalmazásában meglehetősen fellengzős a „poétikai eljárások” kifejezés; szerencsésebb lett volna egyszerűen „költői eszközöket” írni.  Fontos itt: ne ijedjünk meg az ilyen tudományoskodó kitételektől, hanem próbáljuk megérteni és átfogalmazni a magunk nyelvére.

1. Tanácsok az anyag elrendezéséhez és a dolgozat megírásához

E rövid összefoglalóban nem lehet erről többet mondani, mint amennyit a táblázatban összefoglaltam. De hadd legyen ez a reklám helye: A verselemzés iskolája című könyvem utolsó fejezete (Hogyan írjunk dolgozatot?) sok hasznos tanáccsal szolgálhat itt: konkrét példákkal (kész dolgozatokkal, dolgozatrészletekkel) világítom meg az egyes lépéseket a bevezetőtől a kifejtésen át a befejezésig.

        4. Három feladat a gyakorláshoz

    a. ​Egy mű értelmezése (verselemzés)

Értelmezze Orbán Ottó versét! Kifejtésében vizsgálja meg a műfaj és a versforma jellemzőit! A költemény képalkotásának elemzésével tárja fel, mit jelent a beszélő számára a népköltészet és miért fohászkodik hozzá! Megoldása 400-800 szó terjedelmű legyen!

Orbán Ottó: A magyar népdalhoz (1994)

Most, mikor sok senki mellén

ki vagy tűzve, mint a jelvény,

nekem maradj, aki voltál,

nem babona, nem is oltár,

de maga a láthatatlan,

ahogy látlak száz alakban,

véletlennel habart végzet,

több s kevesebb, mint művészet,

dallamív, mely melizmáit

hajlítgatva szinte világít –

mintha öreg paraszt lenne,

maga az idő sóhajt benne:

katonának vitt legények,

ingben elföldelt szegények

nézik a csillagos eget,

sírtak alatta eleget.

Sírnék én is, de dühömben,

hogy ott rohadunk a régi körben,

s föltámadnak a holt rögeszmék –

láthatom újra a közös ügy vesztét.

Szellemem ép, testem romban.

Téged hívlak nagy bajomban,

dudorászlak, hogy segíts meg,

a rontástól szabadíts meg:

gyűlöljek csak aljas elvet,

ne a földet, ne a nyelvet,

nézhessek rád, mint a napra,

melyen nem üt ki lepra.

Kit Kőműves Kelemenné

vére bűvölt elevenné,

elevenné és szilárddá,

mítoszi, kerek világgá,

benned minden, amilyen volt,

fény sikálta kád a mennybolt,

teli sötét szenvedéssel,

melynek csöppje sem enyész el,

s nincs múlt, jelen, sem jövendő

csak egy vastag gyapjúkendő,

annak bolyhos melegében

ringok a világ ölében.

          Feladatok:

• Fogalmazd át kiegészítendő kérdésekké a feladat utasításait!
• Milyen szempontokkal bővítenéd az anyaggyűjtést?
• Gyűjtsél anyagot az egyes szempontokhoz!
• Tervezd meg, milyen sorrendben beszélnél róluk a dolgozatban!
• Gondolkozzál el azon, hogyan kezdenéd el a dolgozatot? Több lehetőséget is fölvethetsz (pl. a téma megközelítése, személyes élmények, a témához kapcsolódó idézet)

1. Egy mű értelmezése (kisprózaelemzés)

Értelmezze Háy János alkotását! Mutassa be a főszereplő életének, jellemének alakulását! Elemzésében a térjen ki a címre, az elbeszélő viselkedésére és néhány fontos motívumra! Foglaljon állást: tényleg az anya tette tönkre a lány életét? Megoldása 400-800 szó terjedelmű legyen!

Háy János: Singlebell (2005)

   Akkor még válogatott, mikor a fiú mondta neki, hogy vége. Ez a hat év szép volt, kár lenne elrontani másik hattal, meg ő talált is valakit, akivel lehetne az újabb hatot, persze ezt nem akarja ebbe belekeverni, mert nem emiatt.
   Akkor még válogatott. Huszonnyolc, az nem kor, van ideje, legalábbis számtanilag, különösen, ha belekalkuláljuk, hogy ma már akár negyvenévesen is lehet szülni. Válogatott, s a válogatás tulajdonképpen elutasítás volt. Minden próbálkozónak, mert akadtak, nem is kevesen, nemet mondott, s ennek még mindig az az előző kapcsolat, az a hat év, de egy életre biztonságosnak látszó időszak volt az oka. Annyira élt még benne, s ehhez adódott a sérelem, hogy ott lett hagyva, s ez azután is, hogy a hat év emléke elmosódott még évekig kötötte észrevétlen a fiúhoz.
   Később tett ugyan engedményeket. Némileg a testi igény is felbontotta az elvárásokból rakott blokádot. Nem élhet úgy ennyire fiatalon, hogy senkivel nem szeretkezik, legalább ritkán. Mert akkor már házas férfiak is bejöttek a képbe, akikkel valóban csak ritkán lehetett, hetente, kéthetente. Az életkorukra hivatkoztak, holott valójában a feleség volt benne a dologban, akit kötelességszerűen a szerető heti egye mellett kétszer, de legalább egyszer ki kellett elégítenie, s így jött össze az a heti kettő, három, amit még életkoruk miatt tényleg bírtak. Szóval mégiscsak ott volt a feleség mellett ez az életkor, a negyvenöt vagy negyvennyolc év, amit súlyosbított, hogy a férfi a házassága és a munkahelye nehézségeit örökösen alkohollal kompenzálta. Néha mégis többször sikerült, akkor a nő tudta, hogy a menstruációs ciklusa épp váltásban van a feleségével.
   De hiába minden engedmény, aminek révén néha jellemben egészen rémes alakok is bejöttek. Például volt egy rádióriporter, aki szinte üldözte a féltékenységével, örökösen percre lebontott beszámolókat követelt arról az időről, amit a rádióriporter különben a feleségével töltött, esetleg a feleségével szeretkezett. Óránként küldött sms-t, mondani sem kell, hivatali mobilja volt és állandóan hívogatta, de sokszor nem is szólt bele, csak azt hallgatta, hol lehet a lány, szuszogott bele a lány fülébe. És utána számon kérte, hogy délben autóhangokat hallottam körülötted, hol voltál. Az ilyentől azonnal meg kell szabadulni, ezt mindenki tudja, de alig lehet, hiszen épp ez a lényege a személyiségüknek, hogy levakarhatatlanok, s ha nem jön a rádiónál az az átszervezés, ami ezt a férfit is érintette, s hogy megtarthassa az állását, reggeltől estig a rádió épületében kószált, mint egy munkahelyéért szűkölő kísértet, ha ez nem jön, tán még most is ott lihegne a lány nyomában, néha még az uszodában a női öltözőbe is bekukkantana, hogy ott van-e, nem szökött-e át a férfiakhoz.
   Végül mindegyik elmaradt. Legutoljára az, aki bejelentette mindjárt az első alkalommal, hogy ő nem hagyja ott a családját, ebben a nő ne is reménykedjen. Ez az őszinteség nagyon tetszett a lánynak, hogy nem szidja a feleségét, mint sokan, akiket épp ezért utált meg. Mert hogy is szidhatja azt az asszonyt, aki gyerekeket szült neki, és mossa a gatyáit, hogy lehet azt a szegény nőt mindenféle kurvának elmondani, akivel rettenetes együtt tölteni egy percet is, a két hét nyaralás, mikor csak őt látja, neki az évi Auschwitz. Csak menekülni lehet előle, s ő azért van pl. itt is. Ráadásul mindezeket a szidalmakat egy másik nő előtt, aki történetesen az ő szeretője volt. Az ilyet ócska, rossz jellemű alaknak tartotta, s hamar lapátra tette, nem akarta, hogy esetleg tényleg elváljon, elvegye őt feleségül, s aztán egy idegen nő ágyában épp azokat a durvaságokat mondja róla, mint tette ezt a mostani feleségével. De ez a férfi nem, ez megmondta, hogy nem, s ő örült ennek az őszinteségnek, ami később valójában a kapcsolatuk romlásának oka lett.
   Mondta egy alkalommal ennek a férfinak, szeretkezés után voltak, csak hevertek az ágyon, a férfi épp azon gondolkodott, hány percet kell még itt tölteni, amikor a lány előállt azzal, hogy ő már harmincnyolc, és szólt a teste, hogy gyereket kell szülnie. Meg lelkileg is. E nélkül nem élhet egy nő, hogy nincs. Csak akkor mondhatja magát olyannak, aki beteljesítette a nem jellegéből adódó követelményeket, ha van.
   Akkor aztán veszekedés lett, mert a férfinak már megvoltak a gyerekek, s nem akart ezen a téren tovább növekedni, a vállalkozását akarta felfejleszteni, nem a családját. Meztelenül kiabáltak egymással. A férfi felült, a hasán meggyűrődött a test, olyan volt így, mint egy felhajtott dunyha, akinek tényleg nem való a gyerek, sőt a nő sem, legfeljebb az öreg feleség, aki otthon várja, hogy szemére olvassa az élete összes sérelmét. A lány végül azt vágta a férfi pofájába, hogy titokban ki fogja szúrni az óvszert, hogy megtermékenyüljön.
   A férfi nem jött többet.

Két év telt el azóta, s a lány láthatóan kicsúszott az időből, bár néha fel-felcsillant a szeme, mikor egy késői szülésről hallott a tévében, hogy például egy svájci kórházban vagy Koreában egy 45 éves nő egészséges gyermeket hozott világra. A kicsi három kiló hatvanöt, ötvennégy centi hosszú, és még inkubátorba sem kellett, s a mama is remekül. Aztán jött a riportban egy hosszú dicséret az orvostudomány mai, rendkívül magas színvonaláról.
   Legalább az anyám megvan, mondta a barátnőjének, angoltanár volt, épp a Jingle bells szólt, közeledett a karácsony, készült az év végi órákra, mindig ezt szokta bevinni. Legalább az anyám, mondta megint a lány, mert az apját nem mondhatta, hisz néhány éve egy ártalmatlannak tűnő szívelégtelenség, amiről kezdetben csak azt gyanították, idegi alapon van, elvitte. Legalább őt tudom szeretni, s hogy ő is mennyire szeret.
   A barátnő kicsit hallgatott, vacakolt a teáscsészével, a gyümölcsdarabokat bökdöste a kanalával, mert gyümölcsteát ittak, aminek volt egy kis fahéjas ízesítése, talán épp karácsonyi tea volt. Aztán csak annyit mondott, hogy pont az a baj. Már hogy mi, kérdezett vissza meglepve a lány, mert egyáltalán nem értette, hogy mért épp ezt mondja a barátnő, amikor neki tényleg annyira odaadó, egy gyerek szempontjából szinte tökéletes szülei voltak. Minden rossznak, folytatta a barátnő, ez a forrása. Mi, kérdezte megint a lány. A jó család, bökte ki a barátnő. Ez hülyeség, mondta a lány, hogy a jó éppen a rossz oka. Ez nem logikus. Pedig így van, erősködött a barátnő, hogy az ott felszedett jó minták annyira kötnek, s ráadásul még érzelmileg sem lehet elszakadni, mert semmi nem indokolja, annyira rendesek. Akármeddig, tulajdonképpen az életünk végéig szerethetjük őket. És ettől nem tudsz belemenni egy igazi párkapcsolatba. Az anyádon teszteled a fiúkat, vagy az apád képe, hogy olyat akarsz, mint ő, hogy csak néhány apróságot vegyek. Szerintem ez pont fordítva van, nevette el magát a lány, pont a rossz családokban felnőtt gyerekek házassága katasztrofális, megismétlik a válást, a családon belüli erőszakot, minden szörnyűséget, amit otthon láttak. Ezt még a szociológusok is be tudják bizonyítani, akár a legkisebb mintán is. Figyelj, mondta a barátnő, akkor most vegyük sorba azokat, akiket ismerünk. S a barátnő javaslatára elkezdték ezt az egzaktnak látszó, tudományosan könnyen alátámasztható tényt a saját mintájukon ellenőrizni. Gyors számolás után, a barátnő, különben matek szakos volt, s ugyanott tanított, mint a lány, kijött, hogy a jó családból származó lányok több mint hetven százaléka, az ő ismeretségi körüket alapul véve, azt a harminc lányt, akiknek az életét a barátnő alaposan ismerte, hiszen nem volt férje, se gyereke, úgyhogy a szabadidejét mások sorsának megismerésével töltötte, eleve esélytelen, s mindezt azoknak az áldott jó szülőknek köszönhetik, szemben a rossz családból származó lányokkal, akiknek mintegy ötvennégy százaléka számíthat sikerekre a házassága terén.
   Ezt nem gondoltam volna, mondta a lány, s ebben a pillanatban a barátnő teljesen megbízhatónak látszó statisztikája kitörülte fejéből a fiút, aki lekötötte az ő legszebb hat évét, s akit sokszor vádolt, hogy miatta nem sikerült az élete, hiszen épp azok az évek voltak, amikor még joggal válogathatott volna, amikor bármire, helyesebben bárkire lett volna esélye, de miért tette volna? Ott volt a biztonságos kapcsolat, ami akkor örök életre szólni látszott. Megfeledkezett a fiúról, és a megürült helyre az anyja lépett be, ahogy jelenetváltásnál a színházban, mikor a korábbi szereplők kimennek, de a díszlet nem változik, s az érzés is ottmarad, amit a korábbiak kiváltottak, az anya lépett be, akihez különben külsőben évről évre mind jobban hasonlított, aki a szeretetével, az odaadásával, mindazokkal a jó tulajdonságokkal, amelyekkel egy anyát jellemezni lehet: tönkretette az életét.

          Feladatok:

• Olvasd el figyelmesen az alkotást!
• Ezt követően vizsgáld meg a feladatot! Fogalmazd át kiegészítendő kérdésekké a megadott szempontokat!
• Gondolkozz el az egyes szempontokon, és a mű szövegéhez vissza-visszatérve készítsél jegyzeteket!
• Jegyezd le azt is, amire szívesen kitérnél még!
• Készíts a kifejtéshez kérdésekből álló vázlatot!
• Gondolkozzál el azon, hogyan kezdenéd el a dolgozatot? Több lehetőséget is fölvethetsz (pl. a téma megközelítése, személyes élmények, a témához kapcsolódó idézet)
• Hogyan lehetne befejezni a dolgozatot?

1. Összehasonlító elemzés (két vers)

Hasonlítsa össze Berzsenyi és Kosztolányi versét a műfaj, a szerkezet, a beszélő viselkedése és a megformálás szempontjából! Elemzésében világítsa meg, miben hasonlít és miben különbözik az ősz bemutatása a két költeményben!

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1804 után)

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,

Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.

Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok

     Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között

Nem búg gerlice, és a füzes ernyein

A csermely violás völgye nem illatoz,

     S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.

Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.

Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:

     S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,

S minden míve tünő szárnya körül lebeg!

Minden csak jelenés; minden az ég alatt,

     Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,

Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli

Nektárját ajakam, még alig illetem

     Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.

Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!

Sem béhunyt szememet fel nem igézheti

     Lollim barna szemöldöke!

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli (1929)

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.

Feladat:

Egészítsd ki a táblázatot, majd gondolkozz el azon, hogyan szerkeszetnéd meg a dolgozatot! Tömbökből építkezünk! Mi kerülne a kifejtés egy-egy tömbjébe (ami egy-egy bekezdést is jelentene)?

SZEMPONT	A KÖZELÍTŐ TÉL	ŐSZI REGGELI
TÉMA(Ne feledd: a művészet témája mindig az ember!)
AZ ŐSZ BEMUTATÁSA, HASONLÓSÁGOK, KÜLÖNBSÉGEK(Figyeld meg, mit emel ki a két költő az évszakból, s erre építve vonjál le következtetéseket!)
MŰFAJ (A megnevezésen kívül vizsgáld meg a műfaji jegyeket is!)
SZERKEZET (Az egységek elkülönítésén kívül írhatsz már arról is, hogy az esetleges különbségek ellenére, hogyan lehet párhuzamba állítani őket)
A BESZÉLŐ VISELKEDÉSE
MEGFORMÁLÁS (Elég, ha néhány szembeötlő sajátosságot kiemelsz. Fontos: egy-egy stíluseszközt akkor érdemes szóba hoznod, ha meg tudod világítani a szerepét is.)