Ez a videó az egyszerű mondatot és a két tagmondatból álló összetett mondatot mutatja be konkrét példákon, a legfontosabb ismeretekre összpontosítva.

VÁZLAT

Az egyszerű és az összetett mondat

• Az egyszerű mondat fogalma, típusai

• A mondat a beszéd legkisebb egysége, a szöveg láncszemnyi része. Egy tájékoztató, kifejező és/vagy felhívó mozzanattal viszi tovább a közlésfolyamatot
• Az egyszerű mondatot háromféleképpen csoportosíthatjuk

• Tartalma (modalitása) szerint lehet kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó
• Minősége szerint állító és tagadó
• Szerkezete szerint tagolatlan és tagolt.
• A tagolt mondatot tovább csoportosíthatjuk szerkezetileg teljesre és hiányosra. Mindegyik lehet tőmondat és bővített mondat
•  
• Példák a mondattípusokra

• Tartalom szerint:

• Kijelentő: Pista olvas.
• Kérdő: Mit olvas Pista?
• Felszólító: Olvasson Pista!
• Felkiáltó: Esik a hó!
• Óhajtó: Bárcsak olvasna Pista!
• Minőség szerint:

• Állító: Pista olvas. Olvas Pista?
• Tagadó: Pista nem olvas. Nem olvas Pista?

• Szerkezet szerint:
• Tagolatlan: Igen. Jaj! Hát persze. Tisztelt Uram!
• Tagolt

• Teljes bővített: Pista jó könyvet olvas.
• Hiányos bővített: Hol olvas Pista?  A világos szobában.
• Teljes tőmondat (minimális mondat): Pista olvas.
• Hiányos tőmondat: Ki olvas? Pista.

A hiányos mondat kiegészíthető a szövegösszefüggés alapján teljessé, a tagolatlan nem

• A mondat felbontása

• A mondat egymással nyelvtani viszonyban álló szavakból, azaz szószerkezetekből (szintagmákból) áll
• Példa: A szorgalmas Pista egy vastag és érdekes könyvet olvas a világos szobában.
• Szószerkezetek, alárendelő:

• Pista olvas (alanyos)
• Könyvet olvas (tárgyas)
• A szobában olvas (határozós)
• A szorgalmas Pista (jelzős)
• Világos szobában (jelzős)

• Mellérendelő: vastag és érdekes
• A mondatrészek jelölése az alul lévő ábrán látható: A tudományokat kedvelő, azokban jártas kedves olvasó e sorokat figyelmesen olvasva megismerheti a magyar leíró nyelvtan alapjait

• Az alany és az állítmány

• Az állítmány az a mondatrész, amit megállapítunk. Kérdése: Mit állítunk?
• Az alany az a mondatrész, amelyről megállapítunk valamit. Kérdése: Ki, mi, kik, mik + az állítmány
• Hogyan kérdezünk erre a mondatra: Pista olvas?

• Mit állítunk? Olvas. Ez lesz az állítmány
• Ki olvas? Pista. Ez az alany

• Mind az állítmánynak, mind az alanynak 3 fajtája van.
• Az állítmány leggyakrabban igei: Laci fut. Az ég dörög. Fáj a hátam. De lehet névszói, illetve segédigével névszói-igei is. Az állítmány ilyenkor rendszerint tulajdonságot vagy azonosítást fejez ki. Pista okos. Laci szerény volt. Budapest főváros. Berlin újra főváros lesz.
• Az alany lehet határozott. Peti eszik. Határozatlan: Valaki kopog. Éltalános: Mindenki eljött. Árnyékáért becsüljük a vén fát.

• A tárgy és a határozó

• A tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul vagy ami a cselekvés eredményeképpen létrejön. Kérdése: Kit, mit, kiket, miket+ az állítmány
• Ennek megfelelően lehet iránytárgy (Mossál kezet!) és eredménytárgy (A pék kenyeret süt.)
• Megkülönböztetünk még határozott és határozatlan tárgyat:

• Határozott: Olvasom a könyvet
• Határozatlan: Eszem egy szendvicset
• A határozó a cselekvés körülményeit vagy a cselekvő állapotát fejezi ki. Nagyon sok van belőle. A legfontosabbak:

• Idő, hely: Holnap otthon beszélünk.
• Mód: Túl gyorsan eszel.
• Állapot: Jóska betegen is eljött.
• Ok: Jóska betegség miatt hiányzik.
• Cél: A kulcs végett jöttem.
• Eszköz, társ: Laci motorral jön Zolival.
• Részeshatározó: Add oda Bandinak.
• Állandó: kire gondolsz most? Zolira, őrá várok éppen.

• A jelző

A jelző a jelzett szó minőségét, mennyiségét, birtokosát fejezi ki. Lehet:

• Minőségjelző: A szorgalmas Pista egy izgalmas könyvet olvas. Kérdése: Milyen+ alaptag=milyen könyvet) A minőségjelző alfaja a kijelölő jelző: Péter bácsi sok mesét tud (Kérdése: melyik)
• Mennyiségjelző: Száz szónak is egy a vége! (Kérdése: mennyi+ alaptag=hány szónak)
• Birtokos jelző: Elveszett a járom kulcsa, ez is az én károm, Julcsa. (Kérdése: minek a kulcsa)

• Emellett megkülönböztetünk még értelmező jelzőt. Ez vagy hátravetett minőség- , mennyiség-, birtokosjelző, de kifejezhet azonosítást is
• Példák az értelmező jelzőre:

• Hátravetett minőségjelző: Vettem csizmát, pirosat
• Hátravetett mennyiségjelző: Írtam eddig verset, háromszázat
• Hátravetett birtokosjelző: Megérkezett a levél, a barátomé
• Azonosítást fejez ki: Babits, a szegedi tanár. Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek

• Mondatelemzés

• Rend a lelke mindennek. Ez a mondatelemzés során azt jelenti, hogy lépésről lépésre haladunk
• A lépések a következők:

• Először jellemezzük a mondatot tartalom, minőség és szerkezet szerint
• Utána meghatározzuk a mondatrészeket, a következő sorrendben: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző
• Végül felrajzoljuk az ábrát

• Példa: Tegnap elmentem Sanyival és Józsival meggyet szedni.
• A mondat tagolt, teljes, bővített. Tartalmilag kijelentő, minősége szerint állító
• Mit állítok? Elmentem. Állítmány. Ki? Én. Alany. Mikor? Tegnap. Időhatározó. Mi célból? Szedni. Célhatározó. Mit szedni? Meggyet. Tárgy, a célhatározó bővítménye. Kivel? Sanyival és Józsival. Társhatározó, együtt mellérendelő szószerkezetet alkotnak.

• Az összetett mondat

• Az összetett mondat két vagy több tagmondatból áll. Itt csak a két tagmondatból állókkal foglalkozunk.
• A tagmondatok közötti viszony lehet szervetlen. Ilyenkor az egyik vagy mindkét tagmondat tagolatlan: Igen, elmegyek. Igen, nosza!
• A tagmondatok közötti viszony többnyire szerves, azaz egyik tagmondat sem tagolatlan: Elmentem a boltba, de be volt zárva. Elmentem a boltba, mert elfogyott az élesztőm.
• A szerves összetett mondat  mellérendelő vagy alárendelő. Az alárendelő összetett mondat lehet sajátos jelentéstartalmú is.
• A mellérendelő összetett mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és következtető
• Az alárendelő összetett mondat lehet: állítmányi, alanyi, tárgyas, határozós, jelzős
• Sajátos jelentésű mellékmondatok: feltételes, hasonlító, következményes, megengedő

• A mellérendelő összetett mondat

• A mellérendelő összetett mondat abban különbözik az alárendelőtől, hogy itt csak tartalmi, logikai kapcsolat van a tagmondatok között, nyelvtani nincs.
• A tartalmi kapcsolatot sokszor kötőszó is jelzi, ezért célszerű azt is megvizsgálni – ha hiányzik, kitenni. Például ebben a mondatban nincsen kötőszó: Él-e, hal-e. De ha kiegészítem, rájövök: választó mondattal van dolgom, hiszen a vagy kötőszó illik a tagmondatok közé. Gyakori Kötőszók:

• Kapcsolatos: és, meg, is, sem, se, is-is,
• Ellentétes: de, azonban, mégis
• Választó: vagy, vagy-vagy, akár-akár
• Következtető: ezért, így, ennélfogva
• Magyarázó: ugyanis, hiszen, tudniillik

• Az alárendelő összetett mondat

• Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nemcsak tartalmilag függnek össze, hanem nyelvtanilag is.
• Ennek lényege: az egyik mondatból (a főmondatból) hiányzik egy mondatrész, amelyet a másik (a mellékmondat) egész mondat formájában fejt ki.
• A hiányzó mondatrész helyett UTALÓSZÓ áll, a mellékmondatot alárendelő KÖTŐSZÓ vezeti be.
• A mondatot úgy elemezzük, hogy megkeressük vagy kitesszük az utalószót és a kötőszót. Ezután aláhúzással elemezzük a főmondatot.
• Az összetétel fajtáját az utalószó dönti el. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Itt az olyan az utalószó. Az olyan állítmány, a mondat tehát állítmányi.
• Alanyi a következő mondat: Aki másnak vermet ás, (az) maga esik bele. Mivel az utalószó, ha kitesszük, alany a főmondatban.
• Tárgyas: (Hogy)El vagyok veszve, azt hiszem.
• Határozói: Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.
• Jelzős: Annyi húst ehettek, amennyi belétek fér.

• Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok

• Gyakran előfordul, hogy a mellékmondat nemcsak egy mondatrészt fejt ki, hanem sajátos jelentéstartalom is megjelenik benne. Fajtái:
• Feltételes: Akkor eszem, ha ráérek.
• Hasonlító: Néz (úgy), mint borjú az új kapura.
• Következményes: Akkora volt a sár, hogy alig lehetett járni.
• Megengedő: Bár éhes vagyok, nem eszem semmit.
• A túloldalon látható példák mutatják: a sajátos jelentéstartalmú mondat fajtáját legkönnyebben a kötőszó segítségével állapíthatjuk meg.
• A feltételesé leggyakrabban a HA, ez feltételhez köti a főmondat tartalmát, míg a  MINT-tel bevezetett hasonlítja valamihez.
• A következményes HOGY-gyal indul, a főmondat következményeit fejti ki.
• A megengedő kötőszava a BÁR vagy  a NOHA. Ez akár mellérendelő ellentétesnek is fölfogható.

• Az összetett mondat elemzése

• Az összetett mondathoz is célszerű lépésről lépésre közelíteni

1. Először számozzuk meg a tagmondatokat, majd állapítsuk meg: alá vagy mellérendelő-e
2. Ha mellérendelő, mérlegeljünk, ha szükséges tegyük ki a kötőszót
3. Ha alárendelő, keressük meg és jelöljük az utalószót és a kötőszót
4. Majd a főmondat elemzésével, állapítsuk meg fajtáját és rajzoljuk föl az ábrát