Konkrét műalkotások elemzésével foglalom össze a szépirodalmi szövegek jellemzőit ebben a két videóban. Az elsőben a művek hangzásának, szóhasználatának és mondatformálásának legfontosabb jellemzőit foglalom össze, az alakzatokkal és a szóképekkel a 2. részben foglalkozom.

VÁZLAT

A szépirodalmi stílus 1.
 

• Hét alapfogalom

Mivel foglalkozik a stilisztika? A stílussal.

Mi a stílus? A közlés módja.

Mi a stíluselem? Az a legkisebb nyelvi elem, amely már stilisztikailag elemezhető.

Mi a stílusérték? A stíluselem jelentéstöbblete.

Példa a stíluselemre:

• „Harmadnapja nem eszek…”
• „Sok nagybecsü marhát máglyára kihordat…”

Mi a stílusárnyalat? A közlés érzelmi színezete. Lehet: közömbös, választékos, ünnepélyes, tréfás, bizalmas, durva stb.

Mi a stílusréteg? A társadalmi érintkezés meghatározott területeire jellemző stílus.

Milyen stílusrétegek  vannak?

• Társalgási
• Publicisztikai
• Hivatalos
• Tudományos
• Szépirodalmi

• A szépirodalmi művek néhány jellemzője

A mű közlései nem pragmatikusak, nem gyakorlatiasak

Egy elképzelt világot építenek föl, amely összetett, értelmezése kimeríthetetlen

Mély élettapasztalatot formál meg élményszerűen

Szövegek között létezik, párbeszédben áll más művekkel

• Hogyan születik a mű?

Az írót nem a praktikus célok vezérlik, hanem készülő művére figyel. A szövegösszefüggés alapján válogat a nyelvi jegyekből. Alárendeli a válogatást az elrendezésnek. Azt fogja kiválasztani, ami beleillik a műbe.

Példa: „Lelkembe/ hallgatag/ dalolom / lallala,/ dajkálom/ a neved/ lallázva, Ilona”.

Miért dajkálja, s nem ringatja, babusgatja, becézi, cirógatja, vagy szeretgeti kedvese nevét?

„Az ütem és a rím megbontja a gondolatfűzés egyeduralmát, értelmen-kívüli irányba elhajlítja a szépségkeresést”.

(Weöres Sándor: A vers születése)

„Ha írás közben egy gondolatom támad, fölugrok és addig járkálok, míg el nem felejtem, és akkor folytathatom a munkát”

(Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéről)

• A stíluseszközök rendszerezése

Azok a stíluseszközök, amelyekkel a szépirodalmi művek élnek, jelen vannak a hétköznapi nyelvben is

A különbség a célból fakad: a szépirodalmi művek más összefüggésbe helyezik ezeket az eszközöket

S többnyire gyakrabban, tudatosabban használják őket

• A hangszimbolika

Hangutánzás: gágog, ketyeg, csobog, nyafog

Hangfestés: baktat, bamba, babrál, villan

A hangok kifejezőereje

Az alliteráció: „Barlangjában belől bömböl a mord medve”

• Rím és ritmus

• Érdekes szavak

 jellemszó 

neologizmus

szakszó

idegen szó

archaizmus

tájszó

szleng és argó

felidézés

rájátszás

• Szófajok

Ige

Igenév

Főnév

Melléknév

Mondatszó

Viszonyszó

• A mondat

soráthajlás (enjambement)

szócsere (inverzió)

A mondat szerkezete

• Hiányos mondat
• Egyszerű mondat
• Összetett mondat

A mondat modalitása

• kijelentő, kérdő mondat
• Felkiáltó, kívánó mondat

A szépirodalmi stílus 2.
Az alakzatok és a szóképek

• Az első rész tartalmából

Stilisztikai alapfogalmak: stílus, stíluselem, stílusérték, stílusárnyalat, stílusréteg

A szépirodalmi mű jellemzői: közlései nem pragmatikusak, egy elképzelt világot jelenít meg, élményszerűen, szövegek között létezik

Hogyan születik a mű? A művész a válogatást alárendeli az elrendezésnek

A stíluseszközök rendszere: hangzás, szó, mondat

A hangszimbolika: hangutánzás, hangfestés, a hangok kifejezőereje, az alliteráció, a rím és a ritmus

Érdekes szavak: jellemszó, neologizmus, szakszó, idegen szó, archaizmus, tájszó, szleng és argó, felidézés, rájátszás

Szófajok: ige, igenév, főnév, melléknév, mondatszó, viszonyszó

 A mondat: soráthajlás (enjambement)

szócsere (inverzió)

A mondat szerkezete (hiányos, egyszerű, összetett mondat)

A mondat modalitása (kijelentő, kérdő, felkiáltó, kívánó)

• Az ismétlés alakzatai

Szóismétlés

Tőismétlés

Előismétlés

Utóismétlés

Refrén

Halmozás

Kötőszóhalmozás

• Az ellentét alakzatai

Antitézis

Oximoron:

Ellentét a szószerkezeten belül: „édes mostoha”

Paradoxon:

Ellentét a mondaton belül: „Kínhalál az üdvösséged”

• A körülírás alakzatai

Nagyítás

Kicsinyítés

Litotész

Eufemizmus

Kakofemizmus

Gúny

• A szóképek

Mi a szókép? NÉVÁTVITEL. Egy jelenség nevének átvitele egy másik jelenségre vagy fogalomra:

• „Szeretsz, rózsaszálam?”
• „Lángolt a gondos ész, a szív remélt”

A névátvitel alapja lehet a hasonlóság vagy az érintkezés

Az első hasonlóságon, a második érintkezésen alapul

Hasonlóságon alapuló szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, abszolút metafora, allegória, szimbólum

Érintkezésen alapuló szóképek: metonímia, szinekdoché

Összetett szóképek: allegória, szimbólum, komplex kép

• A metafora és gyermekei

A metafora lehet egyszerű és teljes, köznapi és művészi

Megszemélyesítés: olyan metafora, amikor élettelen dolgot emberi cselekvéssel vagy tulajdonsággal ruházunk föl

Szinesztézia: az azonosítás során több érzékelési terület kapcsolódik össze

Abszolút metafora: a szimbólum rokona, nem tudjuk megnevezni az azonosítottat

Az allegória és a szimbólum mint egyszerű szókép („A vész kitört”, „Az április megőrült”)

• Metonímia, szinekdoché – hasonlat

A metonímia érintkezésen alapuló szókép:

• Térbeli: „Álom nélkül álmodunk/ Én s a magyar tanyák”
• Időbeli: „Völgyben ül a gyáva kor”
• Anyagbeli: „Pejlovam viszik Budára, /magamat vason utána.”
• Ok-okozat felcserélése: „Ötszáz halál megyen háta után ennek”

Alfaja a szinekdoché: rész és egész, nem és fajfogalom cseréje cseréje: „ Az nem lehet, hogy annyi szív/ Hiába onta vért” : „Öklének csapásit sűrűn osztogatja: Ömlik a vér száján és orrán a vadnak”

Hasonlat: két dolog összehasonlítása szemléltetés vagy hangulati hatás céljából: „mint oldott kéve, széthull nemzetünk”

• Összetett szóképek

Allegória: olyan képsor, amely egy gondolatsort világít meg

Szimbólum: Nemcsak helyettesít egy gondolatsort, hanem új, másként kifejezhetetlen tartalmakat is felidéz

Az allegória a gondolat kedvéért, a szimbólum önmagáért részletezi a képet – de nem öncélúan

Komplex kép: Egymásba fonódó képek sora, amelyek egyszerre hatnak szemléleti, gondolati és hangulati síkon

• Stíluselemzés

Az elemzés nem lehet öncélú. Csak a témával összefüggésben van értelme

A témára vonatkozó hipotézisünket vizsgáljuk a stílus fényében Hogyan? Elemző körmozgást végzünk az egész (a téma) és a részek között

„A mű világának minden pontja archimédeszi pont” (József Attila)