Skip to content

A magyarság és egyetemesség Nagy László, Csoóri Sándor és Nagy Gáspár lírájában című 65 perces videó a Youtube-on érhető el.

VÁZLAT

Vázlatát a Teljes bejegyzésre kattintva olvashatjuk el.

Magyarság és egyetemesség Nagy László, Csoóri Sándor
és Nagy Gáspár költészetében

(a diákon szereplő szöveg a versek nélkül)

Magyarság és egyetemesség

Magyarság és emberi egyetemesség az 1960-as évek végéig szervesen kapcsolódott össze irodalmunkban: a költők számára a nemzeti sors egzisztenciális kérdés is

A 70-es évektől a posztmodern szerzők nagy része távol marad a közélettől, a személyiség és a nyelv problémái foglalkoztatják őket

Közös vonások

Mindhárman a parasztságból érkeznek a magyar irodalomba

Mindhárman személyes sorsként élik át a nemzeti sorsot

Mindhárman hisznek a kimondott szó erejében, képviseleti költők, bátran kiállnak elveik mellett

Mindhárman erősen kötődnek a hagyományhoz, újításaik abból nőnek ki

Nagy László
(1925-1978)

Szülőhely: Iszkáz

Iskolák: Pápa, Budapest

Tanulmányút: Bulgária (1949-51)

Felesége: Szécsi Margit

1953-tól szerkesztő a fővárosban: Kisdobos (1953-57), Élet és Irodalom (1959-től)

Irodalomtörténeti helye

Az 1950-es évek végére forr ki költészete

Látomásos-szimbolista lírát teremt, amely főként képalkotásában eredeti

Költészete a hagyományban gyökerezik (népköltészet, Kalevala, József Attila), de a modern ember kérdéseit teszi fel

Illik rá Németh László kifejtette BARTÓKI MODELL: az ősi és a modern, a magas és a népi, a magyar és az európai kultúra összekapcsolásával tesz hitet a humanizmus értékei mellett

Jó néhány hosszúverset is írt:  A vasárnap gyönyöre (1955); Rege a tűzről és jácintról (1956); Zöld Angyal (1965); Menyegző (1964). Kiemelkedik közülük a Menyegző, amely az ifjú pár helytállását állítja szembe a lakodalommal, amely „a romlás „nászéjszakájává”, „a sátán feketemiséjévé” válik

Rövid versei: Nagy László fő műfaja a dal, amelyet minden műfaj felé képes elmozdítani: himnusz, óda, ars poetica, rapszódia

Egy himnusz és egy óda

Az Adjon az Isten a dal könnyed játékosságát kapcsolja össze a himnusz beszédhelyzetével. Mindent Istentől kér, de tudja: nekünk kell megszereznünk, s hittel képesek is vagyunk rá

József Attila egyszerre óda, rapszódia és ars poetica. A nagy előd sorsának tragikumát lírájának nagyságával állítja szembe. Hitet és reményt kér tőle, költészete az áldozatvállalás forrása lehet

Ki viszi át a szerelmet?

Műfaj és téma: Egyszerre az ars poetica és létértelmező költemény. A jövő iránti aggodalom szólal meg benne: a költészet képviselte humanista értékek nélkül veszélybe kerül a jövő

Stílus és szerkezet: Az emberi értékek féltését szimbólumok jelzik. Az első tíz sor fokozás, az utolsó négy összefoglalás

Tűz

Nagy László költészetében a reménynek 3 nagy jelképe van: 1.Nap és tűz: kozmikus remény 2.Tavasz: az élet újjászületése 3.Szerelem, gyermek: az élet folytatása

A Tűz himnikus dal, egyúttal képvers. Az alapképet 3 motívum világítja meg:

A mozdony a tevékeny életre utal

A vérző madár a teljes életet és a sorsproblémák kimondását sugallja

Az ifjúság királya érzékelteti, hogy a tűz egyszerre jelöl társadalmi, lelki és erkölcsi értéket

Csoóri Sándor
(1930-2016)

Szülőhely: Zámoly

Iskolák: Pápai Református Kollégum (1942-1950), Bp. ELTE

1953-tól újságíró, 1968-tól 88-ig a MAFILM dramaturgja

A nemzeti demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, 44 ügynök írt róla jelentést

Műformáit és cselekvésmódját nemzeti felelősségtudata jelöli ki

Szociográfiái a műfaj úttörő darabjai (pl. Tudósítás a toronyból, 1963)

Kósa Ferenccel és Sára Sándorral készült filmjeiben  a magyar sors életszerű elemei általános érvényűvé emelkednek (pl. Tízezer nap – 1967, nagydíj Cannes-ban)

Esszéiben személyes ügyeként vizsgálja a nemzet sorskérdéseit (pl. Magyar apokalipszis, Nappali hold)

Csoóri az 1970-es évektől válik igazán jelentős költővé

Költészete a magyar líra fő vonalát folytatja. Gazdag képvilág, váratlan asszociációk jellemzik

Beszélője drámai karakterű: a lehetetlennel is szembeszáll az emberi teljességért

Témavilága változatos: a gyermekkor világa (háború, szülők), a szerelem, a nemzeti sors és az öregkor problémái egyaránt foglalkoztatják

Elengednélek, visszahívnálak

Karácsonyi készülődés

Utolsó zsoltár

Idegszálaival a szél

Csoóri Szózatja és „Nem menekülhetsz”-e: hűnek kell maradnunk a nemzethez és szűkebb közösségünkhöz

Szólító és önmegszólító vers, egyszerre beszél a hazához és önmagához

A képek a magyar történelmet, a paraszti életformaváltást és az emberi nyomorúságot idézik

Másnaposan

Verstípus: közérzetvers, a cím a lírai én társadalmi eredetű csömörére utal, sajátos kelet-európai világfájdalom ez

Kulcsmotívumok: megalkuváskényszer, céltalanság, a sajtószabadság hiánya, történelemhamisítás, undor

Várom az őszi esőket

Verstípus: létösszegző és közérzetvers

Három idősík, három szerkezeti egység

Jelen: szerepnélküliség

Múlt: teljesség és hiány

Jövő: Megtisztulás, megvilágosodás

Szentenciaszerű stílus, gazdag képvilág

Nagy Gáspár (1949-2007)

Szülőhely: Bélbaltavár

Iskolák: Pannonhalma Szombathely

Ezután Budapesten könyvtáros, a Móra Kiadó lektora, a Magyar Írók Szövetségének titkára (1981-85), 1988-tól a Hitel szerkesztője

Világos értékrendű közéleti költő. Főként a magyarság sorsa és az emberlét értelme foglalkoztatja

Világképének tartóoszlopa keresztény hite, katolicizmusa

 Nagy formakultúra, merész nyelvhasználat jellemzi (neologizmusok, újszerű szószerkezetek)

A közéleti költő hitvallásai

„Én olyan költő vagyok, aki versben reagál arra, ami körülötte történik.”

Jegyezvén szalmaszállal

Félelmen túli

Most és későn

Kórlap-lépcső

Békebeli kannibálok

Öröknyár; elmúltam 9 éves

1984-ben jelent meg az Új Forrásban

A cím egyszerre utal Nagy Imrére és a beszélőre

Műfaj: lírai glossza

Két szerkezeti egység:

Az első a keresés indulatát abszurd hiányleltárral köti össze

A második a hiányleltárból következő magatartásformát jelöli ki egyetemes érvénnyel

A rendszerváltás után

Létproblémák iránti érzékenysége fölerősödik, de továbbra is pontos látleletet ad a társadalmi problémákról. A személyiség számvetése és a végső kérdések kerülnek előtérbe

Valahol örökké

Rögzítés

Utolsó kötete az Ezredváltó, sűrű évek „virtuóz költőt mutat, nagyon szép versek sorát… hozza” – írja Pécsi Györgyi