A magyarság és egyetemesség Nagy László, Csoóri Sándor és Nagy Gáspár lírájában című 65 perces videó a Youtube-on érhető el.
VÁZLAT
Vázlatát a Teljes bejegyzésre kattintva olvashatjuk el.
Magyarság és egyetemesség Nagy László, Csoóri Sándor
és Nagy Gáspár költészetében
(a diákon szereplő szöveg a versek nélkül)
Magyarság és egyetemesség
Magyarság és emberi egyetemesség az 1960-as évek végéig szervesen kapcsolódott össze irodalmunkban: a költők számára a nemzeti sors egzisztenciális kérdés is
A 70-es évektől a posztmodern szerzők nagy része távol marad a közélettől, a személyiség és a nyelv problémái foglalkoztatják őket
Közös vonások
Mindhárman a parasztságból érkeznek a magyar irodalomba
Mindhárman személyes sorsként élik át a nemzeti sorsot
Mindhárman hisznek a kimondott szó erejében, képviseleti költők, bátran kiállnak elveik mellett
Mindhárman erősen kötődnek a hagyományhoz, újításaik abból nőnek ki
Nagy László
(1925-1978)
Szülőhely: Iszkáz
Iskolák: Pápa, Budapest
Tanulmányút: Bulgária (1949-51)
Felesége: Szécsi Margit
1953-tól szerkesztő a fővárosban: Kisdobos (1953-57), Élet és Irodalom (1959-től)
Irodalomtörténeti helye
Az 1950-es évek végére forr ki költészete
Látomásos-szimbolista lírát teremt, amely főként képalkotásában eredeti
Költészete a hagyományban gyökerezik (népköltészet, Kalevala, József Attila), de a modern ember kérdéseit teszi fel
Illik rá Németh László kifejtette BARTÓKI MODELL: az ősi és a modern, a magas és a népi, a magyar és az európai kultúra összekapcsolásával tesz hitet a humanizmus értékei mellett
Jó néhány hosszúverset is írt: A vasárnap gyönyöre (1955); Rege a tűzről és jácintról (1956); Zöld Angyal (1965); Menyegző (1964). Kiemelkedik közülük a Menyegző, amely az ifjú pár helytállását állítja szembe a lakodalommal, amely „a romlás „nászéjszakájává”, „a sátán feketemiséjévé” válik
Rövid versei: Nagy László fő műfaja a dal, amelyet minden műfaj felé képes elmozdítani: himnusz, óda, ars poetica, rapszódia
Egy himnusz és egy óda
Az Adjon az Isten a dal könnyed játékosságát kapcsolja össze a himnusz beszédhelyzetével. Mindent Istentől kér, de tudja: nekünk kell megszereznünk, s hittel képesek is vagyunk rá
A József Attila egyszerre óda, rapszódia és ars poetica. A nagy előd sorsának tragikumát lírájának nagyságával állítja szembe. Hitet és reményt kér tőle, költészete az áldozatvállalás forrása lehet
Ki viszi át a szerelmet?
Műfaj és téma: Egyszerre az ars poetica és létértelmező költemény. A jövő iránti aggodalom szólal meg benne: a költészet képviselte humanista értékek nélkül veszélybe kerül a jövő
Stílus és szerkezet: Az emberi értékek féltését szimbólumok jelzik. Az első tíz sor fokozás, az utolsó négy összefoglalás
Tűz
Nagy László költészetében a reménynek 3 nagy jelképe van: 1.Nap és tűz: kozmikus remény 2.Tavasz: az élet újjászületése 3.Szerelem, gyermek: az élet folytatása
A Tűz himnikus dal, egyúttal képvers. Az alapképet 3 motívum világítja meg:
A mozdony a tevékeny életre utal
A vérző madár a teljes életet és a sorsproblémák kimondását sugallja
Az ifjúság királya érzékelteti, hogy a tűz egyszerre jelöl társadalmi, lelki és erkölcsi értéket
Csoóri Sándor
(1930-2016)
Szülőhely: Zámoly
Iskolák: Pápai Református Kollégum (1942-1950), Bp. ELTE
1953-tól újságíró, 1968-tól 88-ig a MAFILM dramaturgja
A nemzeti demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, 44 ügynök írt róla jelentést
Műformáit és cselekvésmódját nemzeti felelősségtudata jelöli ki
Szociográfiái a műfaj úttörő darabjai (pl. Tudósítás a toronyból, 1963)
Kósa Ferenccel és Sára Sándorral készült filmjeiben a magyar sors életszerű elemei általános érvényűvé emelkednek (pl. Tízezer nap – 1967, nagydíj Cannes-ban)
Esszéiben személyes ügyeként vizsgálja a nemzet sorskérdéseit (pl. Magyar apokalipszis, Nappali hold)
Csoóri az 1970-es évektől válik igazán jelentős költővé
Költészete a magyar líra fő vonalát folytatja. Gazdag képvilág, váratlan asszociációk jellemzik
Beszélője drámai karakterű: a lehetetlennel is szembeszáll az emberi teljességért
Témavilága változatos: a gyermekkor világa (háború, szülők), a szerelem, a nemzeti sors és az öregkor problémái egyaránt foglalkoztatják
Elengednélek, visszahívnálak
Karácsonyi készülődés
Utolsó zsoltár
Idegszálaival a szél
Csoóri Szózatja és „Nem menekülhetsz”-e: hűnek kell maradnunk a nemzethez és szűkebb közösségünkhöz
Szólító és önmegszólító vers, egyszerre beszél a hazához és önmagához
A képek a magyar történelmet, a paraszti életformaváltást és az emberi nyomorúságot idézik
Másnaposan
Verstípus: közérzetvers, a cím a lírai én társadalmi eredetű csömörére utal, sajátos kelet-európai világfájdalom ez
Kulcsmotívumok: megalkuváskényszer, céltalanság, a sajtószabadság hiánya, történelemhamisítás, undor
Várom az őszi esőket
Verstípus: létösszegző és közérzetvers
Három idősík, három szerkezeti egység
Jelen: szerepnélküliség
Múlt: teljesség és hiány
Jövő: Megtisztulás, megvilágosodás
Szentenciaszerű stílus, gazdag képvilág
Nagy Gáspár (1949-2007)
Szülőhely: Bélbaltavár
Iskolák: Pannonhalma Szombathely
Ezután Budapesten könyvtáros, a Móra Kiadó lektora, a Magyar Írók Szövetségének titkára (1981-85), 1988-tól a Hitel szerkesztője
Világos értékrendű közéleti költő. Főként a magyarság sorsa és az emberlét értelme foglalkoztatja
Világképének tartóoszlopa keresztény hite, katolicizmusa
Nagy formakultúra, merész nyelvhasználat jellemzi (neologizmusok, újszerű szószerkezetek)
A közéleti költő hitvallásai
„Én olyan költő vagyok, aki versben reagál arra, ami körülötte történik.”
Jegyezvén szalmaszállal
Félelmen túli
Most és későn
Kórlap-lépcső
Békebeli kannibálok
Öröknyár; elmúltam 9 éves
1984-ben jelent meg az Új Forrásban
A cím egyszerre utal Nagy Imrére és a beszélőre
Műfaj: lírai glossza
Két szerkezeti egység:
Az első a keresés indulatát abszurd hiányleltárral köti össze
A második a hiányleltárból következő magatartásformát jelöli ki egyetemes érvénnyel
A rendszerváltás után
Létproblémák iránti érzékenysége fölerősödik, de továbbra is pontos látleletet ad a társadalmi problémákról. A személyiség számvetése és a végső kérdések kerülnek előtérbe
Valahol örökké
Rögzítés
Utolsó kötete az Ezredváltó, sűrű évek „virtuóz költőt mutat, nagyon szép versek sorát… hozza” – írja Pécsi Györgyi