József Attila életét és pályáját mutatom be ebben a videóban. Sorsdöntő eseményeket idézek, pályaívet rajzolok, nagy verseket értelmezek. Szólok traumáiról, betegségéről, haláláról. Beszélek eszméiről, istenhitéről. Mások mellett elemzem a Tiszta szívvel, az Óda, A Dunánál, a Nem emel föl, a Talán eltünök hirtelen és a Karóval jöttél című verset.
VÁZLAT
József Attila élete és költészete
József Attila (1905-1937)
Szülőhely: Budapest
Szülei: József Áron és Pőcze Borbála
Testvérei: Jolán és Etel
Az első két csapás
Apja 1908-ben elhagyja, ezzel nyomorba dönti a családot
1910-12 között Öcsödön él
Budapest: 1912-1919
József Attila és nővére, Eta 1912-ben kerül vissza a Mamához, aki önfeláldozóan igyekszik gondoskodni róluk
A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét éli
A kisiskolás Attila a kenyérkereset szabályos és szabálytalan eszközeivel is megpróbálkozik
1919-ben édesanyja meghal
Hogyan tovább?
Iskolák: Makó, Szeged, Bécs, Párizs
Utána főleg a fővárosban él, honoráriumból és támogatásokból
1929-ig a radikális polgári értelmiség jelenti szellemi hátországát
Ezután a népi írókhoz közeledik
1930-tól 1933-ig a kommunista mozgalomban tevékenykedik
Ezután egyre magányosabb, gyógyíthatatlan betegsége hajszolja az öngyilkosságba
Iskolák
Öcsöd
Budapest
Makó
Szeged
Bécs
Párizs
Múzsák, szerelmek
Gebe Márta, a makói kollégium igazgatójának lánya (1922)
Vágó Márta, egy jómódú polgárcsalád gyermeke (1928)
Szántó Judit, 1930-tól 6 évig együtt élnek
Dr. Szőllős Henrikné Marton Márta, az Óda ihletője (1933)
Gyömrői Edit pszichoanalitikus (1936)
Kozmutza Flóra pszichológus (1937)
Támogatók, barátok
Makai Ödön
Espersit János
Juhász Gyula
Hatvany lajos
Hatvany Bertalan
Németh Andor
Ignotus Pál
Fejtő Ferenc
Kosztolányi Dezső
Betegsége, halála
József Attila súlyos idegbetegségben, borderline neurózisban szenvedett, amelyet akkoriban még nem is ismertek
Többször is öngyilkosságot kísérelt meg, először 9 évesen
A költő tudatosan választotta a halált. Nem akart elmegyógyintézetbe kerülni
Irodalomtörténeti helye
A modern magyar költészet és a világlíra egyik legnagyobb alakja
Számos hatást befogadott, de öntörvényű lírát teremtett, amely megrendítő erővel fejezi korának bölcseleti, lélektani és társadalmi problémáit
Pályaszakaszai
1922-29: Nagy mesterek nyomában (nyugatosok, avantgárd, újnépiesség)
1929-34: Harmónia kívül és belül (a marxista és a freudista)
1934-37: Válság és útkeresés
- Szerelem
- Isten
- Egy okos társadalom
Nagy mesterek nyomában
A Nyugat vonzásában
Avantgárd és újnépiesség
A Szegényember balladája az újnépiesség hatását mutatja
A másik három az avantgárdét
A Nem én kiáltok Kassák életigenlő aktivizmusát idézi, a másik kettő az ún. tiszta költészetre emlékeztet, amelyet a francia Paul Valery hirdetett meg
Az első nagy vers
Formailag dal (kétütemű hetesek, párosrím), amellyel felesel a lázadó tartalom
Három szerkezeti egység: állapotrajz (1-2.), lázadás (3.), büntetés (4.)
Kulcsmotívum: TISZTA SZÍV
Ez a beszélő nyitottságát, a szép és a jó iránti vágyát szimbolizálja. Egy fiatalnak valamit kezdenie kell önmagával
Harmónia kívül s belül: marxizmus és freudizmus (1929-33)
A költő úgy hiszi, a marxizmus és a freudizmus lehetővé teszi, hogy megértsük a világot és az embert – a harmónia megteremthető és átélhető a társadalomban és a szerelemben
Poétikája
- Tárgyias versek
- Körkörös felépítés
- Komplex képek
Favágó
A vers a költő agitatív (buzdító) versei közé tartozik
Az értelmes munka harmóniája a második strófában megbomlik
A buzdítás a szervesen nő ki a képből, a TŐKE ugyanis többjelentésű
Meg kell dönteni a kapitalizmust, s értelmessé tehető a világ
Külvárosi éj
A Külvárosi éjben nincs buzdítás, a költemény a munkásosztály nehéz helyzetét jeleníti meg tárgyiasan
Négy motívumot világít meg egyre gazdagabban: sötétség, mozdulatlanság, víz, csönd. Ezek a munkásság sorsát szimbolizálják: nyomorát, vágyait, tehetetlenségét: „S amott a kopár réteken/ rongyok a rongyos füveken/ s papír. Hogy’ mászna! Mocorog s indulni erőtlen…”
Komplex képek jellemzik, összefonódik a szemléleti, a gondolati és a hangulati sík: „Nedvesség motoz a homályban”
A költő nagy utat tesz meg: egy külvárosi bérház konyhájából indulva méri föl a munkásság helyzetét. A forradalmat nem tartja aktuálisnak
Óda
Ihlető: Dr. Szőllős Henrikné dr. Marton Márta, akit az IGE kongresszusán ismert meg Lillafüreden
Műfaji szintézis: az óda, a vallomásos szerelmi költészet és a bölcseleti líra egysége
Szerkezet: zenei – öt különböző hangulatú tétel és egy zárlat (coda)
Az 1. rész bemutatja a tájat és megidézi a kedvest. A hangulat ünnepélyes és meghitt
Ezután jön a téma: a szerelem a mindenséggel való harmónia feltétele
A 3. egység gyönyörű szerelmi vallomás (előismétlés, hasonlat, ellentét)
A 4. részben megmutatja a kedvesben a világot (költői anatómia)
Az 5. a vallomás fogadtatását rögzíti. A költő bizonytalan: „A lét dadog”
A Mellékdal a teljesség vágyát és bizonytalanságát érzékelteti
A kései József Attila
Utolsó három évében betegsége (borderline neurózis) súlyosbodik, költészete azonban tovább mélyül
Több verset ír, mint korábban, és sok közöttük a nagy mű
Csalódik a kommunizmusban, de hisz egy okos társadalomban, amelyben az egyén és a közösség is kiteljesedhet
Válság és útkeresés
Szembenéz a reménytelenséggel, a Semmivel (Reménytelenül), de keresi a reményt is. Hol?
- Egy okos társadalomban, ahol az egyén kiteljesedhet (Levegőt!, Hazám, A Dunánál, Ars poetica)
- A szerelemben, amelytől védelmet, feltétlen elfogadást remél
- Istenben, akitől a szeretet megjelenését reméli (Nem emel föl..., Bukj föl az árból…)
A Dunánál
Műfaja: tanító óda. Arra tanít, hogy miként viszonyuljon az egyén és a nemzet a történelemhez
Azt fejti ki megrázó erővel, hogy a nemzet szövetség a most élők, a már meghaltak és az ezután születendők között
Alapkép: Duna. Ez a történelmet jelképezi, amely megbékél a végén
Három egységre tagolódik
- Tétel: Az ember élete a történelemhez viszonyítva értelmetlen, hiszen nyomtalanul eltűnünk a történelemben (eső-hasonlat, temető-hasonlat)
- Ellentétel: Nem igaz. A jelen embere a múltra épít, a múlt a jelenben kapja meg értelmét (főként ellentétek érzékelteti ezt)
- Következtetés: A költő birtokba veszi a múltat, hiszen ez ad neki erőt a jelen küzdelmében. Kijelöli a tennivalókat: a történelem viharai után békét kell teremteniük az itt élőknek
A szerelem mint menedék: Flóra (Hexameterek)
Két szerkezeti egység
- tavasz, hóolvadás
- Remény, lelki megújulás
Kulcssor: „Félve, ocsúdva szeretlek…”
A költő képes az építő párbeszédre a világgal és önmagával
Újra társas lénnyé lett: már nem pusztán „önmagában füröszti”, „másban is képes megmosni az arcát”
A jelentésteremtésben nagy szerepe van a hangutánzó és a hangfestő szavaknak
József Attila istenkeresése: Nem emel föl
A vers a panaszzsoltárokra emlékeztet, formája dalszerű, hangneme elégikus, szerkezete láncszerű
A modern ember tragikus létélménye: faképnél hagytuk Istent, de nem tudunk meglenni nélküle
Idősíkok:
- Múlt: elszakadás Istentől, az egyén nélküle akar boldogulni
- Jelen: magány, közöny, reménytelenség
- Jövő: Istenhez fordul, Szeretetet kér tőle
A számvetés versei
A fő kérdés a keresés kudarca után: hol rontotta el, amiért sorsa a tragikus magány lett
Uralkodó verstípusa a LÉTÖSSZEGZŐ, amely többnyire két másik verstípussal együtt jelentkezik: az önmegszólító, illetve az időszembesítő verssel
Nagy önmegszólító versek: Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél
Időszembesítők: Talán eltünök hirtelen, Íme hát megleltem hazámat
A versek formailag dalszerűek, hangnemük elégikus, a lecsillapodott fájdalom jellemzi őket
Talán eltünök hirtelen
Három idősík, kötőszók nélkül is szorosan összekapcsolva
A múlt következménye a jelen és a jövő: „eltűnök hirtelen”, ugyanis „elpazaroltam mindenem”, ezért „most könnyezve hallgatom…”
Mindegyik idősík értékhiányos
- A jövőé létvonatkoztatású
- A jelené érzelmi
- A múlté erkölcsi
Karóval jöttél
Egyszerre önmegszólító és időszembesítő vers: a számvetést a három idősík összevetésével végzi el
Jelen: tragikus magány (bolondgomba-hasonlat, Hét Torony szimbólum)
Jövő: a halál elfogadása
Se eszköze, se ereje nincs már az élet folytatásához („se késed nincs, se kenyered”)
A korát megelőző művész tragédiája