Hét helyszín, hét esemény, hét mű (Mikszáth Kálmán élete és művészete)
hét helyszín, hét esemény, hét mű megidézésével mutatom be Mikszáth Kálmánt ebben a videóban. Helyszínek és események: Szklabonya, ahol születik, Rimaszombat, ahol 6 évig tanul, Selmecbánya, ahol érettségizik, Balassagyarmat, ahol megtalálja az igazit, Budapest, ahol a pokolból a mennybe kerül, Szeged, ahol menedékre lel, Horpács, ahol utolsó éveit tölti. A hét alkotás: A jó palócok, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A gavallérok, Új Zrínyiász, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város.
VÁZLAT
Hét helyszín, hét esemény, hét mű (Mikszáth Kálmán élete és művészete)
Szklabonya, a szülőfalu
Felmenői gazdálkodók, evangélikus lelkészek
Az apa módos gazda (100 hold), két testvér
Szülőfalujának ma 1000, főleg szlovák lakosa van
Róla mintázta Bodokot, folyójáról a Bágyot (Kürtös)
Tanulóévek: Rimaszombat és Selmecbánya
Rimaszombat: 1857-63
Selmecbánya 1863-66
Matekból gyenge, a hetedik osztályt ismétli, de az Önképzőkörben jól szerepel
Balassagyarmat: házasság
1870-től 73-ig van itt. Megyei hivatalnok, esküdt Mauks Mátyás szolgabíró mellett, majd ügyvédjelölt, ír a Nógrádi Lapokba is
Beleszeret a szolgabíró lányába, Ilonába, akivel 1873-ban titokban kelnek egybe Pesten
Előbb Balassagyarmaton élnek, majd a fővárosban próbál meg érvényesülni.
Budapest: nélkülözés, majd felemelkedés
Balassagyarmat után 1878-ig él a fővárosban. Nem tud érvényesülni, első gyermekük néhány hetes korában meghal, felesége megbetegszik, 1875-ben elválnak
1880-tól újra itt van. A jó palócokkal és a Tót atyafiakkal beérkezik, újra feleségül veszi Mauks Ilonát, 3 fiuk születik; Albert fiának leszármazottai ma is élnek
1882-ben a Kisfaludy Társaság, 1889-től az MTA tagja lesz, 1887-től kormánypárti képviselő
1910. május 16-án tartják országos jubileumát, 8 nap múlva meghal
A készülődés: Szeged
1878-ban a fővárosban nyomorgó Mikszáth az ellenzéki Szegedi Napló sikeres újságírója lesz
Függetlenségi párti még. 1879-ben, a nagy árvíz idején, amikor Tisza Lajost akarják kinevezni kormánybiztosnak, így ír: : „A sors nem büntetheti meg Magyarországot annyira, hogy Szegedet tönkre tegye. Két Tiszát nem mér ránk egyiptomi csapásul”
Itt kezdi írni a Tót atyafiak és A jó palócok novelláit
Az új otthon: Horpács
Irodalomtörténeti helye
Mikszáth a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója. Pályáját három szakaszra oszthatjuk:
- Az 1880-as években a paraszti világról szólnak legjobb művei
- A következő évtizedben a dzsentri és a polgár felé fordul, hangneme ironikus
- Harmadik szakaszához utolsó évtizedének három nagyregénye tartozik
Írásművészete új fejezetet jelent a magyar szépprózában Folytatja Jókait, de el is szakad tőle
Legnagyobb témája: a dzsentri önmagát túlélt életformája
Hét műalkotás
A jó palócok, avagy a gyermekkor megidézése – 1882
Beszterce ostroma, avagy a magyar Don Quijote – 1894
Szent Péter esernyője, avagy anekdotából idill – 1895
A gavallérok, avagy a múltban élő dzsentri – 1897
Új Zrínyiász, avagy a lenagyobb magyar szatíra – 1898
A Noszty fiú esete Tóth Marival, avagy a gátlástalan dzsentri és a derék polgár – 1906
A fekete város, avagy egy polgárváros kiábrándító világa – 1910
A jó palócok
A Tót atyafiak 1881-ben, A jó palócok 1882-ben jelent meg
Lelki válságok és szerelmi drámák állnak a középpontban
Novellaciklus:
- közös téma
- azonos helyszín
- visszatérő szereplők
A novellák jellemzői:
- sokat merít a népköltészetből
- a narrátor a népi elbeszélőt utánozza
- kihagyásos történet
- tárgyiasult szimbólum, csattanó
A néhai bárány
Cselekmény: Az árvíz magával sodorja Baló Ágnes hozományát rajta Baló Borcsa bárányával. Nyomuk vész, és hosszú keresés után kiderül, hogy Sós Pál lopta el, aki az egész falu előtt megszégyenül
A novella a népmeséhez hasonlít:
- Mesei igazságszolgáltatás
- Hárman próbálják kideríteni az igazságot, végül a legkisebbnek sikerül
Az előadásmód a népi elbeszélőé
Szegény Gélyi János lovai
Gélyi János feleségével lakodalomba készül. Kétséges lesz számára felesége hűsége. Amikor megbizonyosodik párja hűtlenségéről, a szakadékba hajt lovaival
A lovak egyszerre fejezik ki a főszereplő tökélyre törekvését és háborgó indulatait
Az alkotás a balladához hasonlít. Témája a házasság válsága. A hűtlenség a kötet világában nem maradhat büntetlenül
Tímár Zsófi özvegysége
A mű arról szól, hogy Péter az ács szeretne visszamenni egy éve elhagyott hitveséhez, aki vissza is fogadná, csakhogy a férfi leszédül a toronyból, amikor meglátja párját
Miért zuhan le Péter?
A magyarázat valahol a tudatalattiban rejlik
Ebből derül ki: vannak vétkek, amelyeket nem lehet jóvátenni
Beszeterce ostroma (1894)
Négy részből épül föl: Estella, Kedélyes atyafiak, A túsz, Az éj
Anekdotikus szerkesztés
Társadalmi regény: a 19. század végének Magyarországát mutatja be erőteljes iróniával, néhol szatírával
Széles társadalmi tabló Társadalomrajzában a gogoli és a cervantesi elem uralkodik: a polgár nevetségesen kisszerű, az arisztokrata a múltban él
Elmélyült lélekrajz nincs, Pongrácz István rögeszméjének okát nem fejti meg
A Szent Péter esernyője (1895)
Hasonlóan épül fel ez a regény is, mint az előző. Az első fejezetből Veronikát és a csodatévő esernyő legendáját, a másodikból Gregorics Pált és Wibra Gyurit ismerjük meg
A harmadik résztől egyesül a kettő: Wibra Gyuri az örökség helyett feleséget talál
A regénynek számos romantikus vonása van (a titokzatos esernyő, Veronika és Gyuri eszményítése), társadalomrajza azonban már realisztikus
A gavallérok (1897)
Téma: a dzsentri önmagát túlélt életformája
Műfaj: kisregény. Mivel nincs főszereplője, hanem miliőrajzot ad, kötődik a naturalizmushoz, impresszionizmushoz is
Cselekmény: Az elbeszélő násznagy egy Sáros megyei esküvőn. Nagy fényűzés tárul szeme elé, az ifjú párt gazdag hozománnyal ajándékozzák meg az örömszülők. Látszólag. Szemfényvesztés, színjáték volt minden – derül ki másnap reggel
A dzsentri világának anakronisztikusságát tömörebben, művészibben alig fogták össze a magyar irodalomban, de egyben azt is alig, miként folyik el az élet a csillogó látszat ünnepei és a szürke való hétköznapjai között” – írja Németh G. Béla
Új Zrínyiász (1898)
A magyar irodalom egyik legnagyobb szatírája
Két kort szembesít: Zrínyiét és a sajátját, amelyben a szigetvári hősök feltámadnak
Kíméletlen látlelet a korabeli Magyarországról. Az úrhatnámságról, az üres formák uralmáról, a hangulatok kultuszáról
A fekete város
Mikszáth 20. századi teljesítményéből a Jókai életéről írt regényes élet- és korrajz, valamint három nagyregény emelkedik ki: Különös házasság (1900), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1907), A fekete város (1910)
A fekete város erőteljes kritikával ábrázolja a vármegye nemességét, de rokonszenvét sem tagadja meg tőlük. Sokkal kiábrándítóbb a lőcsei polgárok pénzsóvár, agyonszabályozott, örömtelen élete.
A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1907)
A regény szélesen hömpölygő, feledhetetlen humorral átszőtt képet ad a felvidéki nemesség életéről
Összefoglaló mű. Bírálata azonban erőteljesebb, mint korábban. Sokszínű tablóban mutatja be, miként tekinti vadászterületének az egész Bontó vármegyét a Noszty-Homolódy-Kopereczky klán
Másként tekint a polgárra is: „Tóth Mihály a művész embereszményét testesíti meg: szerény, ám öntudatos, tevékeny, előítélettől mentes” – írja Nagy Miklós.
A mű számos ismert irodalmi motívumot használ föl és nagy szerepet szán a véletleneknek