Skip to content

Öt város (Komárom, Pozsony, Pápa, Budapest, Balatonfüred) és öt ember (a barát, a gyám, a feleségek és a plátói szerelem) bemutatásával idézem fel Jókai életét. Emellett bemutatok öt regényt is: Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, Az új földesúr, Az aranyember, Sárga rózsa.

VÁZLAT

Öt város, öt ember, öt regény (Jókai élete és művészete)

Jókai Mór (1825-1904)

  • Jókai jelentősége
  • Egyik legnagyobb írónk, az egyetemes romantika legjelentősebb alkotói közé tartozik
  • Születésnapja (február 18.) a magyar széppróza napja
  • Ő szerettette meg a magyar közönséggel az olvasást, és ismertette meg az olvasóval Magyarországot
  • Formálta a nyelvet és a világképet is
  • 2011-ben 50 kötetben adták ki Jókai Mór válogatott műveit:
  • Öt város

Komárom, a gazdag kereskedőváros

Pozsony, a diéták városa

Pápa, az iskolaváros

Budapest, az épülő világváros

Balatonfüred, a fürdőváros

  • Komárom, a gazdag kereskedőváros
  • Vármegyei székhely, 1265-től szabad királyi város
  • Erődrendszerét 1594-től kezdik kiépíteni
  • A reformkorban az ország egyik legpolgárosultabb városa
  • 18 ezer lakos
  • Sok iparos
  • Élénk társasági élet
  • Jókai és Komárom
  • Családja:
  • Apja ügyvéd, anyja befolyásos úrhölgy
  • Nagy hatással van rá édesapja, aki maga is ír verseket. Apja halála nagyon megviseli (12 éves ekkor)
  • Iskolák: Itt végzi az elemit és a gimnáziumot két év kivételével
  • Pozsony, a diéták városa
  • Vármegyei székhely, 1405-től szabad királyi város
  • A bajor betelepedésnek köszönhetően német többségű polgárváros egészen Trianonig
  • 1526 után az ország fővárosa, itt őrzik a Szent Koronát, itt van az országgyűlés 1848-ig
  • Jókai két évet tölt itt (1835-37), úgy megtanulja a nyelvet, mint egy született német
  • Pápa, az iskolaváros
  • Pápa is a reformkor pezsgő szellemű városai közé tartozik
  • 12 ezer lakos
  • Kaszinó
  • Színvonalas iskolák
  • Neves professzorok: Mándi Márton István, Tarczy Lajos, Bocsor István
  • Jókai és Pápa
  • A Hosszú utcában lakik Klára Sándornál
  • Jól tanul, beceneve: Jámbor
  • Az Önképzőkörben bontogatja szárnyait: „Áldott legyen a láng, mely utamra rávilágított”
  • Házára az országban először került emléktábla
  • Budapest, az épülő világváros
  • Fél évszázad alatt 150 ezres városból lesz milliós világváros
  • Arany nem, de Jókai otthon érzi itt magát
  • Képviselő, szerkesztő, kedvelt író, jó keresettel
  • Svábhegyi villáját az 50-es években építi föl
  • Balatonfüred, a fürdőváros
  • Balatonfüred a 19. század elején indul fejlődésnek.
  • Előbb a Dunántúl tekintélyes családjainak, a kiegyezés után a magyar politikai elitnek kedvelt nyaralóhelye
  • Jókai villája 1870-ben készül el, ettől kezdve itt tölti a nyarakat
  • Füreden írja egyebek közt a Fekete gyémántokat és Az aranyembert
  • Öt ember

A gyám: Vály Ferenc

A barát: Petőfi Sándor

Az első feleség: Laborfalvi Róza

A plátói szerelem: Lukanics Ottilia

A második feleség: Nagy Bella

  • A gyám:
    Vály Ferenc
    (1810-1882)
  • Nővére, Jókay Eszter férje. A komáromi ref. gimn. tanára, a pápai főiskola professzora
  • Apja halála után (1837) veszi pártfogásba, nyelvórákat ad neki, hozzászoktatja a kemény munkához
  • Többször vendégeskedik náluk, unokahúga megírja életrajzát
  • A barát, Petőfi Sándor
  • Pápán ismerkednek meg, Kecskeméten kötnek barátságot
  • Sok időt töltenek együtt, Pesten együtt is laknak
  •  1846-ban együtt alapítják meg a Tízek Társaságát, a forradalomban is vállvetve küzdenek
  • Laborfalvi Róza megjelenésével megromlik barátságuk
  • Az első feleség, Laborfalvi Róza (1817-82)
  • Színészek gyermeke, már 16 évesen játszik Budán, 1837-től a Nemzeti színházban
  • 1859-ig egyeduralkodó a színpadon. Utolérhetetlenül szavalja Arany balladáit
  • Utána visszavonul, biztosítja Jókai számára a nyugodt alkotói légkört

„A szerelem minden bolondsága nagyobb bölcsesség, mint a filozófusok minden bölcsessége”

(A szerelem bolondjai)

  • A plátói szerelem:
    Lukanics Ottilia
    (1852-1871)
  • Egy ezredes árvája, aki Jókaira bízza lányát
  • Arácson bérel házat neki, de gyakran látogatja az ábrándos lányt. Felesége féltékeny
  • Róla mintázta Az aranyember Noémijét

–  A második feleség, Nagy Bella (1879-1947)

  • Középszerű színésznő, 1899-ben kötnek házasságot
  • Jókai megveszi neki a Népszínházat, hogy főszerepeket játszhasson
  • Belláék (édesanyjával, testvéreivel) jelentik az író új családját
  • Bella 1939-ben Angliába menekül, egy London környéki városkában hal meg
  • Öt regény

Egy magyar nábob – a hazafi születésének regénye

A kőszívű ember fiai – A szabadságharc regényeposza

Az új földesúr – a nemzeti megbékélés regénye

Az aranyember – a romantikus antikapitalizmus regénye

Sárga rózsa – a magyar puszta regénye

  • A regényíró
  • Hatalmas életmű:
  • mintegy 100 regény
  • sok novella
  •  jó néhány dráma
  •  rengeteg cikk, beszéd
  • kiterjedt levelezés
  • Nem egyenletes a munkássága, de minden korszakában teremtett remekműveket
  • Mindvégig megmarad romantikus alkotónak: kalandos meseszövés, romantikus jellemábrázolás, jövőbe vetett hit
  • Regénytípusai:
  • anekdotikus-életképszerű
  • Vallomásos
  •  hősi
  • Kalandregények
  • A hazafi születésének regénye (1853)
  • Az arisztokrata 3 típusa:
  • Kárpáthy János, a jólelkű, de maradi nemes
  • Kárpáthy Béla, az élvhajhász, hazafiatlan világfi
  • Kárpáthy Zoltán, az igazi hazafi
  • Az első regényt remek anekdotái, a másodikat nagyszerű tablói is emlékezetessé teszik
  • A szabadságharc regényeposza (1869)
  • A mű példaképeket állít a magyarság számára. Lényege:   „A haza minden előtt”
  • A szálakat az anya mozgatja. Ödön, a diplomata, Richárd, a huszártiszt, végül Jenő, a bécsi hivatalnok is a haza ügye mellé áll
  • A regény a romantikus próza mintaműve: pátosz, váratlan fordulatok…
  • A nemzeti megbékélés regénye (1862)
  • A regény azt mutatja be, miként válik egy osztrák lovag, Ankerschmidt a magyar ügy képviselőjévé
  • Nagy szerepe van ebben lányának, Eliznek, aki kezdettől vonzódik a magyarokhoz. Közbenjár Garamvölgyi Aladár kiszabadításáért, végül felesége lesz
  • A romantikus antikapitalizmus regénye (1872)
  • Tímár Mihály sorsa áll a középpontban
  • Hiába lesz sikeres, boldogtalan, mert bűnösnek érzi magát
  • Az alkotás a kibontakozó kapitalizmus bírálata. Azt hangsúlyozza mély művészettel, hogy a sok pénz, a gazdagság és az igazi boldogság kizárja egymást. Középút nincs, választani kell
  • A magyar puszta regénye (1892)
  • A népiesség gyönyörű záródarabja. Egyik erénye a magyar puszta hiteles bemutatása
  • Megtudjuk:  a pusztai világ  hierarchikus; legfölül a csikós, közvetlenül alatta a gulyás, lejjebb a juhász, legalul a kanász helyezkedik el