Ebben a videóban Vörösmarty Mihály líráját mutatom be. Röviden szólok életéről, epikájáról és drámáiról is, de a nagy versekre összpontosítok: Szózat, A Guttenberg-albumba, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, A vén cigány.
VÁZLAT
Vörösmarty Mihály lírája
Irodalomtörténeti helye
A magyar és az egyetemes romantika egyik legnagyobb költője: „életét és korát a költői lángész színvonalán fejezte ki” (Orosz László)
A nagy témák alkotója: főként a haza és az emberiség sorsa, a szerelmi szenvedély foglalkoztatja
Lírikusként a legnagyobb, de sok epikus művet, számos drámát is írt
Élete (1800-1855)
Kápolnásnyék, a szülőfalu
Iskolák:
Székesfehérvár, Pest
Börzsönypuszta, Bonyhád, Görbő
Baracska
Temetése gyászünnep
Négy ember:
Perczel Etelka
Csajághy Laura
Bajza József
Toldy Ferenc
Vörösmarty, az epikus
Nagyepika: Zalán futása (1825) Romantikus eposz. A régi dicsőséget (a honfoglalás korát) idézi, hogy példát adjon a jelen emberének
Kisepika: Szép Ilonka (1833) Románc. Szép Ilonka beleszeret Mátyás királyba, akit vadásznak hisz. Amikor megtudja, hogy nem lehet az övé, sírba sorvad bánatában
A műben a szerelmi szenvedély összefonódik a hazafisággal
Vörösmarty, a drámaíró
Számos történelmi drámát írt. A hazaszeretet érzése és a szenvedély romantikája uralkodik bennük, nyelvük gazdag, drámaként kevésbé sikerültek
Művei közül kiemelkedik a Csongor és Tünde című drámai költemény (1831)
Az alkotás az emberi lét értelmét kutatja, s azt a boldogságban fedezi fel. Mi a legfőbb forrása? A szerelem. Tünde még az örök életről is lemond, hogy Csongoré lehessen
A mű cselekménye, alakjai szimbolikusak, számos romantikus elemet egységbe olvasztva emelkedik remekművé
Lírájának jellemzői
Témák: hazafiság, az emberiség sorsa, szerelmi szenvedély
Hangnem: ünnepélyes, amely gyakran iróniával, szatírával vegyül
Képalkotás: kozmikus látás jellemzi, nagyarányú, mozgalmas képekkel dolgozik
Retorikai eszközök: kérdés, felkiáltás, ismétlés, ellentétek stb.
Perczel Etelka iránti szerelmét áttételesen fejezte ki, ám feleségéhez modern szerelmes verseket írt
Szózat
Műfaj: tanító óda. Mire tanít? Rendületlen hazaszeretetre. Így lelhetjük meg méltó helyünket a népek hazájában, az emberiségben
Szerkezet:
- Keret: Itt fogalmazódik meg a fő mondanivaló
- Küzdelmes múlt (3-5.), amely összeköt bennünket
- Jelen (6-7.): a megfogyatkozott, de lélekben erős magyarság ügyét az emberiség elé viszi
- Jövő: „Szebb kor” vagy „nagyszerü halál”?
Kulcsversszak: a keret 2. strófája: Nemzetként csak hazájában érvényesülhet a magyarság. Az egyes ember csak magyarként élhet teljes életet
Stíluseszközök: ellentét, ismétlés, halmozás stb.
Verselés: angol-skót balladaforma
Kitekintés
Mit jelent a hazafiúi hűség korunkban?
Két lehetséges válasz a kérdésre 2011-ből: Keményé és Nádasdyé
A Guttenberg-albumba
Műfaj: romantikus epigramma. Gazdag képvilágával nem csupán az értelemre hat, megmozgatja az érzelmeket, a képzeletet is
A mellékmondatok azokat a feltételeket fogalmazzák meg, amelyek ahhoz kellenek, hogy a világ felemelkedjen (csattanó)
Melyek ezek? 1. az ész diadala 2. béke 3. erkölcsi és értelmi fejlődés 4. a tudás és az erkölcs harmóniája 5. egység 6. igazságosság
Eszmei háttér: romantikus liberalizmus. Történelemfelfogása: célelvű, akár Petőfié:
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
(A XIX. század költői)
Gondolatok a könyvtárban (1844)
Műfaj: rapszódia
Alapkérdés: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
Válasz: Nem
Végszó: Nem szabad föladni a reményt, küzdenünk kell a jobbért
Az emberek (1846)
Genezis: Galíciai parasztfelkelés
Történelemfelfogása: tragikus. Zsákutcák sorozatát látja benne
Oka az ember, akiben több a rossz, mint a jó, közelebb van az állathoz, mint Istenhez
Hangnem: tragikus irónia, szatíra
Stílus: mitológiai képek és a refrén
Előszó (1851)
Létértelmező alkotás, idő- és értékszembesítő vers
A társadalmat a természethez hasonlítja, de a társadalomban nincs megújulás. Miről szól?
- A nemzeti csalódásról
- Az európai álmok csődjéről
- Az ember gyarlóságáról, az elhibázott teremtésről
A vén cigány (1854)
Műfaji szintézis: bordal, önmegszólító vers, óda, ars poetica
A refrén a borban és a zenében menedéket kereső beszélőt állítja elénk. A többi az ő látomása: az emberiséget sújtó tragédiákat jeleníti meg természeti és mitológiai képekkel
A zárlat hozza a fordulatot: „a viszály elvérzik a csatákon”, és megújul a világ
A vers monumentális és mozgalmas képeivel, szárnyaló pátoszával, zeneiségével a romantika fölülmúlhatatlan remekművei közé tartozik