Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1890. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) művészetét foglalom össze ebben a videóban. Szólok életéről, irodalomtörténeti helyéről. Röviden bemutatom a kritikust és a gondolkodót (Parainesis), lírájából pedig kiemelem a Himnuszt és a két Zrínyi-verset.

VÁZLAT

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

Sződemeter

Álmosd

Debrecen

Pest

Szatmárcseke

Pozsony

• Irodalomtörténeti helye

A magyar reformkor egyik legnagyobb költője, gondolkodója, politikusa

Himnusz és több nagy vers

A magyar kritika atyja

Jelentős tanulmányok, beszédek

• Kölcsey, a kritikus

Kölcsey tekinthető a magyar irodalomkritika megteremtőjének. Ő az első olyan gondolkodónk, akinek írásai a maga által kialakított esztétikai elveken alapulnak. 

Arisztotelész, de főként a német esztétika hatott rá

Írásai közül a Csokonairól és a Berzsenyiről  szólók a legismertebbek:

• Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítéltetések (1815)
• Berzsenyi Dániel versei (1817)

• A tanulmányíró

Nemzeti hagyományok (1826)

 „Úgy vélem, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.”

Parainézis (1837)

Az alkotás az ember élet értelmét vizsgálja. Kölcsey szerint az élet célja nem lehet más, mint az emberiség boldogságáért tevékenykedni

Hogyan? Ha a haza felemelkedéséért munkálkodunk. Tudásunk gyarapításával, megosztásával, a magyar nyelv kiművelésével, önmagunk és utódaink pallérozásával

• Törekedjél ismeretekre! De ismeretekre, melyek ítélet s ízlés által vezéreltetnek.
• Magányos ismereteket szerezni, hogy azok a sokaságra átplántálva közkinccsé váljanak…
•  Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.
• Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog
• Mert alapos s egyszersmind sokoldalú tudományt szerezni felette nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, s fogyhatatlan béketűrés és állandóság az, ami itt megkívántatik.
• Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.

•  A nemzeti költő

Kölcsey a felvilágosodástól indul. Az 1810-es években gondolkodóként még klasszicista, lírikusként szentimentális

Az 1820-as évek hozza a fordulatot: a nemzet kerül gondolkodásának és lírájának tengelyébe

Nagy hazafias verseket ír ettől kezdve, közülük a Himnusz a legismertebb

• A magyar kultúra napja: január 22.
• Erkel Ferenc zenésítette meg, a  pályázaton 1844-ben első díjat nyert
• Nemzeti énekünk

Mi a műfaja? Himnusz. Nemzeti ima.

Miért könyörög Istenhez? A nemzet szebb jövője érdekében.

Miért remélhetünk segítséget? Mert már vezekeltünk, és őszintén megvalljuk bűneinket.

Mi a bűnünk? A széthúzás (hazaárulás).

Milyen a szerkezete? I. Keretrész (1., 8.) II. Dicső múlt (2-3.) III. Tragikus múlt (4-6.) IV. Szomorú jelen (7.)

Stílus: Milyen stíluseszközök teszik patetikussá? Választékos szavak, nagyszabású ellentétek, halmozás…

• Kitekintés: József Attila

A mélyen vallásos Kölcsey végigtekint a magyar történelmen, és isteni segítségben reménykedik

József Attila nagy ódája, A Dunánál a nemzetek közötti megbékélésben látja a nemzet boldogulásának útját

Az ember életének értelmét pedig a múlt folytatásában, a jövő előkészítésében jelöli meg

A nemzet szerinte szövetség a ma élők, a már meghaltak és az ezután megszületők között

• A tettre buzdító költő
• Zrínyi dala

Verstípus: párbeszédbe kivetített monológ. A múltból érkező vándor kérdései és Zrínyi válaszai a költő belső vitáját jelenítik meg

Szerkezet: a múlt és a jelen ellentétére épül. A jelen nemzedéke elkorcsosult, hiányzik belőle a cselekvő hazaszeretet

• Zrínyi második éneke

Verstípus: párbeszédbe kivetített monológ. Zrínyi a sorstól kéri: segítse meg a hazát, ám az kíméletlenül elutasítja

Szerkezete a fohász és a kegyetlen visszautasítás ellentétére épül. A nemzethalál vízójával zárul a vers

Felrázó, tettre buzdító szándékkal íródott ez is

Illyés Gyula: „Aki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja”

Néha csak a keserű orvosság segít

• Kitekintés: Ady, Kányádi