Janus Pannonius művészetét mutatom be ebben a videóban. Beszélek életéről, irodalomtörténeti helyéről, epigrammáról és elégiáiról (Pannónia dicsérete, Gryllushoz, Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez), s a művek kapcsán az újabb magyar irodalomra is vetünk néhány pillantást.

VÁZLAT

Janus Pannonius költészete

• Janus Pannonius (1434-1472)

Ferrara

Padova

Pécs

Irodalomtörténeti helye

Az első nagy magyar költő, latinul írt

A reneszánsz legnagyobb alakjai közé tartozik, ő az első magyar lírikus, akit ismert és elismert Európa

Műfajai

• Dicsőítő költemények
• Epigrammák
• Elégiák

• Búcsú Váradtól

Az első magyar földön született humanista remekmű

Műfaj: elégia

Téma:  egy fiatalember búcsúja kedves városától, az elválás szomorúsága az új izgalmával kapcsolódik össze

Szerkezet

• 1-3. strófa: a Várad környéki táj
• 4-6: Búcsú a város nevezetességeitől
• 7.versszak: könyörgés Szent Lászlóhoz

A reneszánsz ember értékrendjét jelzi a táj, a művészet, a tudomány és a testi egészség  fontossága

Egy dunántúli mandulafáról

Műfaj: epigramma formába sűrített elégia

Téma: a korát megelőző művész (és ember) tragédiája

Szerkezet:

• A mandulafa csodája (1-4. sor)
• A mandulafa tragédiája (5-8. sor)

Megformálás: A látványt mitológiai képekkel emeli jelképessé

Kulcssor: „S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben”

• Saját lekéhez

Műfaj: elégia, önmegszólító vers

Téma: Szembenézés az élet értelmével. Mennyit ér, ha a mulandó testet szüntelenül fájdalmak gyötrik?

Eszmei háttér: neoplatonizmus

Szerkezet

• A lélek és a külső kiválósága
• A betegség miatt szenvedő test
• Megoldás: a lélek megszabadulásának lehetőségei