Ebben a videóban az 1880-as-90-es évek magyar irodalmát mutatom be. Vajda János, Reviczky Gyula ás Komjáthy Jenő líráját, valamint Bródy Sándor, Gozsdu Elek és Petelei István novellaművészetét állítom a középpontba.
VÁZLAT
A Nyugat felé
A modern magyar irodalom születése
Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő
Bródy Sándor, Gozsdu Elek, Petelei István
- A 19. század 2. fele
- A kor irodalma három szakaszra tagolható:
- Nemzeti klasszicizmus (1849-1870): Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál
- A kiábrándulás kora (1870-1884): Arany László, Beöthy Zsolt, Asbóth János
- A modernség kibontakozása (1884-1905)
- A modernség kibontakozása
- A kapitalizmus átrendezi a társadalmat és a szellemi életet
- Torz polgárosodás
- Új mozgalmak
- Sajtó és könyvkiadás
- Az újdonságok a lírában jelentkeznek először
- A kor reprezentatív műfaja a novella
- A kor lírája
- Az új vezéreszme a személyiség, a fő téma a szerelem
- Stílusuk kevert: romantika, népiesség, szimbolizmus, szecesszió stb.
- Közös bennük, hogy „a tárgyi világot alárendelik a lelki tartalom kifejezésének” (S. Varga Pál)
- „A magyar irodalmat a nemzeti szűkebb köréből az általános emberi színvonalára” akarja emelni – írja Komjáthy Jenő
- Vajda János (1827-1897)
- Pesten született, de Válon nőtt fel
- Székesfehérváron tanul, hadnagy a szabadságharcban
- Az 1850-es évektől Pesten él, újságírásból
- Témakörei:
- Szerelem (Gina-versek)
- Politika
- Tragikus magány
- Filozófiai dalok
- Húsz év múlva
- Ihlető: Kratochwill Georgina, pesti szállásadójának lánya
- Két szerkezeti egység
- Alapkép: Montblanc
- Arról szól: sohasem lehetünk teljesen úrrá a szívünkön, mindig lesznek olyan pillanatok, amikor belopódzik életünkbe a szenvedély
- A vaáli erdőben
- Műfaj: filozófiai dal
- Eszmei háttér: Schopenhauer filozófiája
- Téma: visszavágyódás a természet és a gyermekkor nyugalmához
- Kifejezőeszközök:
- Főnévi igenév
- Szimultán ritmus
- Gondolatritmus
- Hangszimbolika
- Reviczky Gyula (1855-89)
- Törvénytelen gyermek, egész életében anyagi gondokkal küzd
- Fő műfaja az impresszionista dal, használ szimbólumot is, de hangulatai és látomásai szomorú lelkivilágát fejezik ki
- Magamról című önmegszólító verse humorelméletét is érzékelteti
- A Pálma a Hortobágyon Ady verseinek otthontalanságát idézi (Ugar, Messiások), de még hiányzik belőle a drámaiság és a nyelvi erő. A hangnem itt is elégikus
- Komjáthy Jenő (1858-1895)
- Szécsényben született, tanár Balassagyarmaton majd Szenicen
- Nagy lázadó, elutasítja a korízlést, a romantikához fordul vissza
- Önistenülése Ady felé mutat, de csak előfutár. Nietzsche, később a gnózis tana hat rá. Az Istennel való egyesülés lelki öröme a szellemi háttere két legszebb versének, A homályból és a Diadalének című alkotásnak
- Ezek heuresztikus versek, himnikus pátosz jellemzi őket
- A kor epikája
- A 80-as, 90-es évek reprezentatív műfaja a rövid novella (rajz)
- Az új műfaj a kor problémáira figyel elsősorban. Kialakulása a hírlapok népszerűségének is köszönhető
- Jellemzői
- kihagyásos cselekmény
- anekdotából példázat
- az elbeszélő nyomatékos jelenléte
- Bródy Sándor (1863-1924)
- Egerben született zsidó kereskedő családban. Néptanítónak készül, de nem fejezi be tanulmányait. Gyulán, írnokoskodik majd 1884-től Pesten újságíró
- A Nyugat indulásáig ő az új törekvések jelképe. A világvárossá növekedett Budapest írója
- Újdonságai
- Új tematika (kívülrekedtek)
- Modern nyelv (szleng, argó)
- Egyszerre modern és romantikus
- Naturalista novellák
- Bródy első novelláskötete a Nyomor (1884)
- Nagy feltűnést keltett
- A benne szereplő írások közül kiemelkedik az Egy tragédia
- Az alkotás a kisembersors naturalista megformálása, Móricz Tragédiájának előképe. Mindenekelőtt az életösztön központi szerepe kapcsolja hozzá
- Az Erzsébet dajka és más cselédek című ciklus (1902) novellái a cselédsorsot állítják a centrumba
- A novellát nemcsak a téma, de a megformálás is a naturalizmushoz kapcsolja; az elbeszélő jobbára tárgyiasan, objektíven adja elő a történetet
- Sikeres dráma is készült belőle (A dada)
- Kaál Samu (1894)
A Matyóföld egyik falujában egy hadnagy báró összetűzésbe keveredik a helyi orvossal, akit szolgájával, Samuval meggyilkoltat. Azt ígéri neki, elrendezi az ügyet. A fiú még az akasztófa tövében is hisz neki…
- Grendel Lajos így jellemzi: „Kaál Samu naiv és rendíthetetlen bizodalma feljebbvalója iránt többet elárul az osztályok közötti emberi-társadalmi szakadékról, mint akármilyen részletező nyomornaturalizmus”
- Gozsdu Elek (1849-1919)
- Ercsiben született. Temesvárott és Pesten jár gimnáziumba, majd jogot végez Pesten. A Délvidéken ügyészkedik
- Nagy műgonddal dolgozik. Két regénye és úttörő novelláskötete (Tantalus, 1886) után keveset ír. Kései levelei (Anna-levelek) 1960-ban kerülnek elő. Ezek a magyar szecesszió legszebb darabjai
- Gozsdu Tantalusa az egyik legegységesebb novellaciklus a magyar irodalomban.
- Főszereplői, akár a mitológiai király, nem érzékelik a lét nyitottságát, egyetlen életkísérlettel akarnak harmóniát teremteni, ezért küzdelmük reménytelen
- Az étlen farkas
- A társadalom perifériájára szorult értelmiségi proletárról szól
- Számos világirodalmi hatást mutat fel:
- Stendhal
- Dosztojevszkij
- Baudelaire
- Ám a magyar valóságában mutatja be a modern kor legfontosabb problémáját: a közösségi eszmények tovatűntét és a személyiség önmegvalósítását
- Petelei István (1852-1910)
- Marosvásárhelyen született, a pesti bölcsészkaron történelmet tanul, majd író-újságíró lesz, szülővárosában és Kolozsvárott (1880-1891)
- Házassága gyermektelen, súlyosbodó idegbaj gyötri. A kolozsvári idegklinikán hal meg
- Szaggatott előadásmódjával, a hangnemek és a nézőpontok gyakori váltogatásával a modern próza előfutára
- Egy vénlány eltorzult lelkivilágát állítja a középpontba Az Árva Lotti (1881)
- Modern vonása: az elbeszélői és a szereplői szólamok széthullása