Kötelező és ajánlott olvasmányokat találunk itt. Az ajánlottak egy részét Mihályi Levente tanár úr leírásával adom közre.
9. osztály
Kötelezők
- Homérosz Odüsszeia (részletek)
2. Szophoklész: Antigoné, megtekinthető a youtube-on is a szegedi Radnóti gimnázium diákjainak előadásában https://www.youtube.com/watch?v=QJk70CGRx9k
3. Biblia (részletek)
4. Dante: Isteni színjáték (részletek)
5. Villon: A nagy testamentum (részletek)
6. Boccaccio: Dekameron. Első nap 3. novella
Ajánlottak
- Történetek a görög mitológiából (A legjobb összefoglaló Edith Hamilton: Római és görög mitológia, de a „mesék” elolvashatók Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák című könyvéből is)
- Történetek a Bibliából (Valamelyik képes gyermekbibliából olvassatok történeteket, főleg az Ószövetség és az Újszövetség elejéről, Mózes könyveiből és Jézus életéről)
- Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék. Fordította Vas István. Húsz Shakespeare-dráma cselekményét ismerhetitek meg így
- Boccaccio: Dekameron. A kétkötetes könyv 100 novellát tartalmaz, szemezgethettek belőle
10. osztály
Kötelezők:
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (megnézhető filmen is a Zeffirelli-féle változat vagy a Baz Luhrmann által rendezett Leonardo DiCaprio és Claire Danes főszereplésével. Utóbbi modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik)
- Shakespeare: Hamlet (Ez nem házi olvasmány, filmen fogjuk megnézni és megbeszélni. A Zeffirelli rendezte változatot Mel Gibson főszereplésével)
- Zrínyi Miklós. Szigeti veszedelem (részletek)
- Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.)
- Moliere: Tartuffe (megnézzük filmen is)
- Katona József: Bánk bán (filmen is meg fogjuk nézni)
- Vörösmarty: Csongor és Tünde
Ajánlottak (két rövidebb vagy egy hosszabb műért jár szorgalomötös) :
1. Jókai bármely regénye (pl. Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az arany ember, Sárga rózsa stb.)
2. Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság
4. Sir Walter Scott: Ivanhoe
5. Hoffmann: Az arany virágcserép
6. Swift: Gulliver utazásai
7. Voltaire: Candide, Voltaire: A vadember
8. Gotthelf: A fekete pók
9. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (rövidített változat is megfelel)
10. Cervantes: Don Quijote (rövidített, ifjúsági változat is megfelel)
11. Grimmelshausen: Kalandos Simplicissimus
12. Mikes Kelemen: Törökországi levelek
13. Montesquieu: Perzsa levelek
14. Diderot: Az apáca
15. Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Moll Flanders, A londoni pestis
16. Henry Fielding: Tom Jones
17. Goethe: Az ifjú Werther szenvedései, Wilhelm Meister tanulóévei
16. Schiller: Ármány és szerelem, megtekinthető a youtube-on is: https://www.youtube.com/watch?v=9d2e9BZDT7s
19. Kármán József: Fanni hagyományai
20. Csokonai: A méla Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon (dráma)
21. Csokonai: Dorottya (komikus eposz), olvasás helyett vagy mellett jó a filmváltozat is: https://www.youtube.com/watch?v=3Q2A1fksj3Y
22. Walter Scott: Ivanhoe
23. Poe: A kút és az inga
24. Poe: A fekete macska
25. Mary Shelley: Frankenstein
26. Emily Bronte: Üvöltó szelek
27. Charlotte Bronte: Jane Eyre
28. Cooper: Nagy indiánkönyv (tetszés szerint választhatunk az 5 regény közül)
29. Hugo: A nyomorultak
30. Hugo: A párizsi Notre Dame
31. Puskin: Anyegin
11. osztály
Kötelezők
- Petőfi: A helység kalapácsa
- Jókai: Az arany ember
- Balzac: Goriot apó vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek)
- Tolsztoj: Iván Iljics halála
- Arany János: Toldi, Toldi estéje
- Ibsen: A vadkacsa, megnézhető a youtube-on is: https://www.youtube.com/watch?v=FSC5zpUPZTE vagy Ibsen: Nóra, megtekinthető a youtube-on is: https://www.youtube.com/watch?v=fCArVb_PkZY
- Madách: az ember tragédiája
- Mikszáth: Beszterce ostroma
- Herczeg Ferenc: az élet kapuja
Ajánlottak (két rövidebb vagy egy hosszabb műért jár szorgalomötös)
JÓKAITÓL:
- hazafi születésének regénye: Egy magyar nábob (1853)
- A szabadságharc regényeposza: A kőszívű ember fiai
- A nemzeti megbékélés regénye: Az új földesúr (1862)
- A romantikus antikapitalizmus regénye: Az aranyember (1872)
- A magyar puszta regény: Sárga rózsa (1892)
- Mikszáth Kálmán: Jó palócok című novelláskötet, a Beszterce ostroma című regény
- Flaubert Bovaryné
- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Tolsztoj: Anna Karenina
- Fontane: Effi Briest
- Csehov: A sirály (meg lehet nézni a youtube-on is: https://www.youtube.com/watch?v=FSC5zpUPZTE vagy itt: https://www.youtube.com/watch?v=mekffaYgz9c
- Balzac: Eugene Grandet, Elveszett illúziók
- Stendhal: A pármai kolostor
- Flaubert: Érzelmek iskolája
- Maupassant: A szépfiú c. regénye, valamint novellák
- Zola: Patkányfogó, Nana, Germinal
- Dickens: Twist Oliver, Copperfield David
- Thackeray: Hiúság vására
- Gogol: Gogol: A köpönyeg, Holt lelkek, A revizor
- Tolsztoj: Háború és béke, Feltámadás
- Eötvös József: A falu jegyzője (elég a rövidített változat is)
- Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya
- Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája
- Acsády Ignác: Fridényi bankja
- Jókai Mór: És mégis mozog a föld, A jövő század regénye, Szegény gazdagok
- Mikszáth Kálmán: A gavallérok, Szent Péter esernyője, Új Zrínyiász, A Noszty fiú esete Tót Marival, A fekete város
- Ambrus Zoltán: Midász király
- Gozsdu Elek: Köd
- Bródy Sándor: Az ezüst kecske, A nap szerelmese
Nyári olvasmányok 12. osztály
Kötelezők
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Babits Mihály: jónás könyve
- Móricz Zsigmond: Úri muri
- Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
- Örkény István: Tóték (megnézhető a belőle készült kitűnő magyar film is: Isten hozta, őrnagy úr https://videa.hu/videok/film-animacio/isten-hozta-ornagy-ur-1969-jhy74uVHXFOyPKWp )
- Szabó Magda: Az ajtó
Ajánlottak:
- Kosztolányi: Néró, a véres költő
- Kosztolányi: Pacsirta
- Kosztolányi: Az aranysárkány
- Babits: A gólyakalifa
- Babits: Tímár Virgil fia
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány
- Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
- Illyés Gyula: Puszták népe
- Németh László: Iszony
- Németh László: Kocsik szeptemberben
- Tamási Áron: Ábel a rengetegben
- Kodolányi János: Julianus barát
- Franz Kafka: Az átváltozás
- Thomas Mann: Mario és a varázsló
- Bertolt Brecht: Kurázsi mama
- Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
- Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán
- Ottlik Géza: Iskola a határon
- Edgar Lawrence Doctorow: Ragtime
- Umberto Eco: A rózsa neve
- Patrick Süsskind: Parfüm
- Spiró György: Tavaszi tárlat
- Spiró György: Fogság
- Gion Nándor: Virágos katona
- Kertész Imre: Sorstalanság
- Lázár Ervin: Csillagmajor
- Jókai Anna: Ne féljetek!
- Vámos Miklós: Apák könyve
- Dragomán György: A fehér király
- Oravecz Imre: A rög gyermekei (a lebilincselő trilógia mindhárom könyvéért külön ötös jár)
- Borbély Szilárd: Nincstelenek
- Bereményi Géza: Magyar Copperfield
TOVÁBBI AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK, FILMEK
(Mihályi Levente tanár úr jánlásával, aki a Facebook Onlinemagyartanár-csoportjában osztotta meg a listát.)
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak – Őrült, szeszélyes fantasy meglepő tartalmakkal és izgalmas világszemlélettel, fura humorral és különös mélységekkel.
Robin Cook: Mutáció – Ezt a thrillert egy orvos írta, és baromi izgalmas. Szpojler nélkül: az emberi intelligencia mesterséges fokozása bármilyen vonzó, nem játék. Ha egy családban ilyen gyermek születik, annak az árát mindenkinek meg kell fizetnie, kinek így, kinek úgy… Amit ebből a témából Cook kihoz, az egyszerűen hátborzongató.
Rejtő Jenő: Három testőr Afrikában – Kétféle ember van: az egyiknek nagyon bejön Rejtő humora, a másiknak nem. Nekem eszméletlenül, én végigröhögöm a könyveit. Kb. három óra elolvasni ezeket a könnyen emészthető, minden nehéz tartalomtól mentes regényeket, amik hihetetlenül egyszerű, világos és átlátható mondatokban vannak megírva, de mintha átmosnának bennem mindent, felszabadítanának a könyvek a gondok alól. Ha azonban az első tíz oldal humora nem jön be, akkor vissza kell tenni a polcra!
Maurice Druon: Zeusz emlékiratai – A regény elbeszélője maga Zeusz, a nagyon is emberi és huncutul pajzán főisten, mindenek ura, aki felébred örök álmából valami zajra, elmeséli kalandjait és elgondolkozik a világon. Először meg kell szokni az író szellemes stílusát (mondjuk, kiét nem?), de aztán olvastatja magát a könyv.
Lindsay Clarke: Trója, Visszatérés Trójából – Ez első könyv a trójai háború, a másik Odüsszeusz bolyongásának történetét meséli el, de mai szemmel, egész élvezetesen, legalábbis tűrhetően. Egyszerre történelmi és lélektani regény. Kihozza a sztoriból, amit lehet, és nem filozofálja túl a dolgot.
Szabó Magda: Abigél – Egy 15-16 éves pesti lányról szóló regény, akit egy szigorú, de biztonságos vidéki lányiskolában magára hagynak a második világháború kellős közepén, kiszolgáltatva saját vágyainak és félelmeinek, mereven vallásos környezetének és a legnehezebb, legkiszámíthatatlanabb igazságoknak. Leginkább lányoknak ajánlom.
Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott – A Hamlet izgalmas újraírása e két mellékszereplő szempontjából, amelyben a királyi család történetét csak mint saját – abszurd – életük mellékszálát látjuk. A két főszereplő, ez a két hülye a múltjára sem igazán emlékszik; a történet ezért önmagunk befejezhetetlen és lehetetlen kereséséről szól, meg a valóság értelmezhetetlenségéről. Az ember itt már nem fontos, mégis történik vele egy csomó fontos dolog; életének nincs értelme, mégis értelmes dolgokat tesz (már ha vannak olyanok)… Sok groteszken vicces, könnyű és súlyos tartalom keveréke ez a dráma. (Ajánlom a belőle készült filmet is, de csak a Shakespeare-mű elolvasása után!)
Umberto Eco: A rózsa neve – Jóllehet én nem kedvelem, mert az író valósággal hivalkodik az (amúgy valóban megkérdőjelezhetetlen) történelmi és filozófiai tudásával, de sokan rajonganak ezért a szövevényes nyomozóregényért, amelynek története a legvilágosabb és egyben legsötétebb középkorban játszódik. A főhőse egy szerzetes, aki egy rejtélyes gyilkos és egy különös gyilkolási mód után kutat egy kolostorban. Egyfelől misztikus tanok, másfelől a tudás hatalma és értelme, nyitottsága és zártsága áll a nyomozás (olvasás) mint világértelmezés középpontjában.
Száraz Miklós György: A fekete Macska
Ken Follet: A katedrális – El tudod képzelni, hogyan épültek a középkor katedrálisai mérnöki tudás,emelődaru és mindenféle eszköz nélkül? Tamás építőmester és családja története beleránt a középkor világába. A becsület és a hatalomvágy, a boldogság keresése és az intrika ütköznek a regény lapjain, szerelmek lángolnak fel és fojtódnak el az épülő katedrális árnyékában…
James Clavell: A sógun – A nagy felfedezések korát éljük, folyik a harc az újonnan felfedezett területek birtoklásáért. Egy angol navigátor – japánul andzsin – hajótörést szenved Japán partjainál. Partra vetődik, fogságba kerül. Egy haladó gondolkodású főúr, Toranaga a bizalmába fogadja és arra kéri, meséljen neki a saját hazájáról. Így két világ tárul elénk: a sógunátus korának Japánja mellett megismerjük a korabeli Anglia életét is. A japán nemesek hatalmi harcai mellett izgalmas képet kapunk a mindennapi életről is, és persze az elmaradhatatlan szerelem is megjelenik…
Filmek:
Larry és Andy Wachowski: Mátrix
Harold Ramis: Idétlen időkig
Mijazaki Hajao: A vándorló palota
Ingmar Bergman: A hetedik pecsét
10. osztály
Könyvek
Lois Lowry: Az emlékek őre – Antiutópia egy tökéletesen berendezett, maximálisan biztonságos, steril és életidegen világról, amelyben értelmet és amelyből mindenáron kiutat keres egy srác. Fokozatosan növekvő feszültsége kifejezetten izgalmassá teszi, bár az én ízlésemnek kissé divatosan fantasztikus…
Robert Merle: A sziget – Sodró lendületű, felkavaró (és valós eseményeken alapuló) kalandregény a kapitánya ellen fellázadt Bounty legénységéről, amelynek tagjai az önkéntes száműzetést választják Tahiti egyik szigetén. Ott a maguk felsőbbrendűnek gondolt, alkalmazkodásra képtelen civilizációjának csapdájában szembekerülnek egymással és az őslakosokkal. E küzdelemben a boldogságvágy különböző utai csapnak össze… Bizonyos értelemben a Robinson Crusoe ellenregénye ez a mű, ami ugyanakkor nem mentes a romantikától. Nem „gyors” cselekményű, de a lélektani hitelessége megnyerő.
William Golding: A legyek ura – Mit csinál egy lakatlan szigeten egy maroknyi fiú, akik túlélnek egy repülőbalesetet: civilizációt építenek vagy egy barbár világot? Együttműködnek vagy elpusztítják egymást? Mit kezd magával az ember, ha nem szorítják rendre kényszerítő erők, vagy megfeledkezik róluk, ugyanakkor a reménytelenség, majd saját szorongásai és vak ösztönei eluralkodnak rajta? Hogyan történik mindez? Ezt a folyamatot mutatja be ez a regény, aminek van egy parabolikus olvasata is: az, hogy hogyan uralkodik el az együttműködést kereső világon időről időre a pusztítás vad szenvedélye.
Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok – Férfiakat is megérintő szerelmi történet kíméletlen érzelmi és szexuális játszmákról, manipulációkról, csömörről, titkokról, bűnökről egy dekadens világból, egyenesen a 18. század végéről. Ellenállhatatlanul gazdag nyelven írt és fordított szöveg, szentimentalista levélregény, de a belőle készült (parádés szereposztású) film közelebb áll a fiatalok igényeihez.
Jaroslav Hašek: Svejk, a derék katona – Igazi fecsegő, összevissza kanyargó sodrású regény, amiben egy fickó, akiről nehéz eldönteni, hogy idióta vagy zseni, rengeteg röhejes és képtelen történetet ad elő, miközben folyik az első világháború, és ő annak sűrűjében szolgál. „Gazdái” ezt nem bírják elviselni, mert a fickó egyszerűen nem fér bele a monarchia hadseregének otromba, merev fegyelmébe, de nem is lóg ki annyira, hogy el lehessen ítélni. Az egész háborút, sőt a monarchiát is valami bájos és együgyű szemlélettel éli végig, és ez szerethetővé és abszurddá teszi alakját.
Mary Shelley: Frankenstein – Az első horrorkönyv, mégpedig a romantika korából. Lélektani és erkölcsi vetülete is van. Egy sötét, nyomasztó, embergyűlölő világban játszódik, amelyet a tudomány hoz létre. Érdekes, pláne egy kétszáz évvel ezelőtt élt 17 éves lány tollából…
Aldous Huxley: Szép új világ – Ennek a kultuszkönyvnek a története egy képzelt jövőbeli világban játszódik, amely mintha Az ember tragédiájának falanszter-jelenete lenne. Ide csöppen be egy lelkileg is valóságos ember, aki először rácsodálkozik e mesterségesen felépített és tökéletesített rendre, majd rájön, hogy ez idegen nemcsak tőle, hanem az élettől is – ez már szinte egy szimuláció, ami kiszorította a valóságot. Egy kb. 30 oldalas leíró rész után beindul a történet, bár ekkor sem a váratlan fordulatok tartják fenn az érdeklődésünket, hanem az, hogy mi játszódik le a főhősben, mi a divatorientált, felszínes közösségben, mi a tőle oly idegen szerelmében, és mit tesznek végül egymással.
Filmek:
Peter Weir: Holt költők társasága
Michael Hoffman: Császárok klubja
Andrew Niccol: Gattaca
Miloš Forman: Száll a kakukk fészkére (Ken Kesey regénye alapján)
Adrian Lyne: Jákob lajtorjája
11. osztály
Könyvek
Stephen King: Dolores – Sötét hangulatú, de pokoli izgalmasan felépített és előadott pszichothriller az emberi lélek mélysötét titkairól és gyilkos gyűlöletéről, valamint a barátságban megbújó kegyetlen szeretetről. Nagy és életszerű tapasztalatok adják az alapját.
Hermann Hesse: Pusztai farkas – Misztikus és szimbolikus regény az önmagát kereső, valamiféle kóros bűntudattól szenvedő, lelke poklait megjáró emberről, akit a sors közel juttat valami egész különös, játékos-értékes túlvilághoz. Nem sodró történetvezetésű regény, inkább az önelemzés és a világhoz való viszonyulás értelmezése uralkodik benne. Azoknak ajánlom, akik úgy érzik, elvesztek az életben.
John Steinbeck: Egerek és emberek – Megrázó regény a gazdasági világválság Amerikájában bolyongókét férfiről, akik elszegődnek ide-oda, mezőgazdasági idénymunkára, valami csekély biztonságot keresve. Hogy mindebben mi érdekel minket? Az, hogy az egyik egy védekezésre képtelen értelmi fogyatékos, s a másiknak kell vigyáznia rá. De mit jelent ez a „vigyázás”? Mi a „jó”, amit tennie kell vele a különböző helyzetekben? Nehéz erkölcsi kérdések nehezednek a főhősre (és rajta keresztül ránk) egy tökéletesen bizonytalan világban (éppen úgy, ahogy ránk is)…
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek – Két régi barát találkozásának éjszakája, akik évtizedek után leülnek beszélgetni. A múltjukat, a tisztességüket és az árulásukat ugyanis fel kell dolgozniuk, a szerelmük tragédiáját is, a világ széthullását is – amíg ezt nem teszik meg, addig a sorsuk lezáratlan. A szerző olyan jó ütemben adagolja az információkat, hogy az nemcsak drámaian izgalmassá, de széppé ésnemessé is teszi a cselekményvezetést. Persze, kissé romantikus, de nyáltengertől mentes regény – ahhoz Márai nagyon is világos fejű, biztos ízlésű és jó tollú író.
Dragomán György: Máglya – Varázsos mese és ijesztően reális történelmi lenyomat: nem sokkal Ceaucescu (a kommunista román diktátor) kivégzése után egy erdélyi lány az árvaházból az ősi-mágikus-ösztönös tudású nagyanyjához kerül, akiről addig mit sem tudott, s akit saját múltjának kísértetei nem engednek el. Tőle tanul meg félig-felnőttként élni, és félni ősei félelmeivel. Az emberi kapcsolatok esendősége, az elhibázott döntések következményei, a nem-felejtés parancsa, a szeretet és a diktatúra utáni idők belső ellentmondásai, feszültségei is ott kavarognak benne. Olvasmányos és nem nyálas.
William Wharton: Madárka – A fene tudja, miért, de elragad ez a regény… Egy férfi felkeresi gyermekkori barátját, miután az elmegyógyintézetbe kerül, és madárként gubbaszt egy szobában. Fura fiú volt, túlérzékeny, aki rajongott a galambjaiért, és mindent tudott róluk – talán hozzájuk menekült az emberi világból. Köztük találta meg a boldogságot, a szerelmet, a családot. A férfi, aki a világháborúban átértékelte magában a „normális” és az „őrült” fogalmát, látogatja, beszél hozzá, feleleveníti a múltat, és közben mintha feltörne belőle valami… Azt hiszem, leginkább a barátságról szól, férfiak barátságáról.
Janne Teller: Semmi – Egy történet egy csapat gyerekről és (látszólag) arról, hogy van-e értelme az életnek, a munkának, a közösségnek stb. Olyan könyv, amely gyermeki nézőpontja miatt sok mindent nem mond ki, de ott van a mélyén, és ez is roppant izgalmas. Rövidke, ugyanakkor iszonyatosan realisztikus. Okos (és rövid) regény, ami napokig ott hullámzik az emberben.
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak – “Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést” – ez lehetne a naplóregény mottója. Egy értelmi fogyatékos férfi, Charlie egy kísérletnek hála egyre intelligensebb lesz, és másként kezdi látni a világot. Mivel nem akarok spoilerezni, csak annyit írok, hogy el fogsz gondolkodni azon, mi fontos és mi nem… Hogy mit jelent és mennyit számít a tudás. Vigyázz! Az érzelmeidre is hatni fog ez a felkavaró, nagyon elgondolkodtató könyv.
Filmek:
Gary Ross: Pleasantville
Gary Sinise: Egerek és emberek (John Steinbeck regénye alapján)
Frank Darabont: A remény rabjai (Stephen King regénye alapján)
Todorovszkij: Love
Dennis Gansel: A hullám (Die Welle)
12. osztály
Könyvek
Friedrich Nietzsche: A tragédia születése – Nem regény, hanem egy igazi filozófiai mű a világ vad (dionüszoszi) és a harmonikus (apollói) oldaláról, arról, hogy miért is keresi az ember sokszor azt, ami fáj.
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét – Négy idősödő fickó ül egy kocsmában a második világháború vége felé Pesten. Különböző karakterek, eltérő titkokkal és túlélési taktikákkal. Rendszeresen összejárnak beszélgetni kisebb-nagyobb dolgokról, szinte barátok. Egyszer bejön hozzájuk egy idegbeteg, féllábú fényképész, aki szinte megváltónak képzeli magát, és elveszejti őket. Négyük közül csak az egyik éli túl, ő is iszonyatos áron. Rövid regény arról, hogyan működik az erkölcs az emberekben, és hogyan a diktatúra. Megrázó történet kevés „izgalmas” eseménnyel, de annál több mindennel az emberi lélekben. (A filmváltozata is remek)
Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák – A Nobel-díjas írónak ez a különös, lendületes regénye egy vasfegyelmű, az irreális összetartást és a gyengék eltiprását szinte elváró katonai iskoláról szól, ami valami rejtélyes módon az egész társadalom megfelelője is. Brutális az ember- és a társadalomképe, de a stílusában van valami különleges elegancia és világosság, ami ugyanakkor lehengerlő is.
Jean-Paul Sartre: Temetetlen holtak –Egy-két óra alatt elolvasható dráma, amely egy valódi pokolban játszódik, mégpedig az emberi történetekben, kapcsolatokban, játszmákban és érzelmekben. De hogy mi is a valódi pokol, azt csak akkor tudják meg, ha elolvassák.
Albert Camus: A pestis – 17 évesen olvastam, és rajongtam érte… Egy észak-afrikai városban kitör a pestis, és egy orvos küzd ellene néhány barátjával. Mit sem számít, hogy reménytelenek az erőfeszítései, csak az, hogy úgy döntött, mindent megtesz. A döntés ereje számít – ez ad súlyt az embernek.
George Orwell: Állatfarm – Egy rövid kis regény, aminek az alaptörténete, hogy egy tanyán az állatok előzik az embert, a gazdát, hogy demokráciát építsenek, olyan egyszerű és szép elvek alapján, mint például hogy „minden állat egyenlő”. A disznók lesznek a vezetői, és minden állatnak sajátos szerep,feladat jut. A kommunizmust, a kommunistákat és ezek fokozatos eltorzulását írja le az állatmesék koncepciójának továbbvitelével. Tárgyilagos, mégis mókás, meseszerű, ugyanakkor ijesztően reális, könnyen érthető, mégis tartalmas. Alapmű.
George Orwell: 1984 – A legszörnyűbb antiutópia, ami csak létezik a diktatúrákról, a legbelső félelmekről, az emberek lelki-tudati megnyomorításáról, a kitörés vágyáról és a megtörésről. A második világháború után írta a szerző arról, hogyan képzeli a világot néhány évtized múlva. Rettentően nyomasztó, néhol erősen filozofikus (tehát a történet csak lassan halad előre), ezért csak a legerősebb lelkűek és azok olvassák, akik szoktak az emberiségről és annak jövőjéről gondolkodni!
Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres – Főszereplők vagyunk saját életünk színpadán, de nincs világos, jól meghatározott szerepünk, követeljük hát az írótól, a színdarab (az életünk) teremtőjétől. De mi magunk vagyunk az írói is önmagunk életének, holott fogalmunk sincs, hogyan kell ezt tenni, mert senki nem ad rá útmutatást. Egymás életét is megpróbáljuk írni, de ez így csak káoszt szül. Ez az elvont és abszurd dráma ezt a helyzetet veszi alapul – benne „hat szereplő szerzőt keres”.
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita – A mindenható sátán és bűnbandája megjelenik Moszkvában a legkeményebb kommunista korszakban, pokoli kalamajkákat okoz és néha igazságot tesz, borsot törve az ott élő, torz alakok, kisstílű gazemberek, hivatalok, no meg persze a rendőrség orra alá. Ezzel párhuzamosan egy másik regény is születik: Pilátusé, aki felismeri Jézusban az igazságot, halálra ítéli, majd megbosszulja. És egy szerelem története is, egy nagy és tiszta szerelemé, amiért az asszonynak önként boszorkánnyá kell válnia és az ördögöt szolgálnia. És mindez még nem szpojler…! És hogy mindez hogy simul össze ebben a történetben? Mint egy hosszú, gyönyörű mesében, amely ugyanakkor politikai fityisz is a kommunista hatalomnak, vallásfilozófia, mítosz, megható regény és fantasztikus komédia is. A rajongásig szeretem. Kimeríthetetlen és nagyon olvasmányos.
Bodor Ádám: Sinistra körzet – Egy katonailag ellenőrzött köreztben játszódó regény, ahol az emberi életek, szerelmek és barátságok, hangok és a nyomok elvesznek az erdők, a hegyek, a titkok és az állati ösztönök mindent felfaló világában, a megszokható rettegésben, az értelmetlenségben. Sötét, az életlegszélső partján kanyargó mű ez.
Arthur Miller: Az ügynök halála – Zseniális dráma a kisember-lét satnyaságáról, az önigazolásról és az elkerülhetetlen szembesülésről saját piszkos kis titkainkkal, amelyek megnyomorítanak. Méltánvilághírű.
Jerome David Salinger: Zabhegyező – A regény elbeszélője egy, a világban elveszett (a középiskolából kirúgott és mindenkitől elhanyagolt) srác. Ő meséli el a történetét a pszichológusának abban a diliházban, ahová végül kerül. Kétségbeesetten keres valakit-valamit, hogy megkapaszkodjon, de ezt még önmaga elől is elrejti ostoba szlengje, bizalmatlansága és reménytelensége mögé. Érzi úgy magát az ember néha, mint ez a fiú…, akivel mindenféle történik, és mégis semmi, vagyis inkább mégis valami: a zuhanás.
Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány – Egy falu és egy család történetén keresztül a világ, a szellem, a kultúra hatalmas története, a benne lehetséges emberi magányok történetei, sok-sok szereplővel, akinek a neveivel együtt a személyiségjegyei is sorsszerűen ismétlődnek, és akik nem találnak igazi kiutat a saját magányukból. Misztikum és mítosz, ösztönlét és politikai realitás keveredik benne. A sok hasonló név rengetegében az olvasó néha eltéved, ahogy a szereplők a saját világukban, de ha figyelmesen olvasnak, ez elkerülhető… A történet vad, túláradó sodrását és a stílus hihetetlen erejét (amely olykor szinte perverz játékba csap, máskor tárgyilagos vagy meseszerű) belengi valami éteri, ősvilági bánat, a virágok és bogarak hatalma, ami végül legyűri az embert. A huszadik század egyik legnagyobb regénye.
Spiró György: Csirkefej – Egy dráma, ami a (magyar) társadalom mélyének és a gyermek érzelmi kiszolgáltatottságnak a legsötétebb bugyrait mutatja be. Túlzottan is hiteles a nyelvi valósága: a leginkább lepusztult világban játszódik, ahol még a trágárságok is kiüresedtek, ezért nem ajánlom azoknak, akik túlzottan érzékenyek erre; ám azoknak, akik meg akarják érteni, mi mozgatja a legalantasabb agressziót, és elviselik a megértésével járó felelősséget, igen.
Ottlik Géza: Iskola a határon – Az első magyar posztmodern regény, de nem kell megijedni, jól érthető. Nagyrészt egy nyolcosztályos katonai középiskolában játszódik: egy új osztályba mindenféle gyerek kerül, akiket megpróbálnak átformálni, érzéketlen és egyéniség nélküli végrehajtóvá nevelni, olyanná, akik semmi körülmények közt nem árulják el egymást, vagyis: tökéletes katonává. Az alapfelállás: szadista tanárok és kegyetlen fiúk érdekszövetsége, hatalmaskodása vs. oda nem illő, maguknakvaló, békés természetű srácok laza csoportja, akik nehezen találnak egymásra. Másrészt azonban egy későbbi időszakban is játszódik, a fiúk felnőtt időszakában, amikor katonatisztként a második világháborúban teljesítenek szolgálatot, szerelmesek és az életben maradásért küzdenek, és a jelenben is, amikor polgári foglalkozást űznek és túl vannak számtalan csalódáson. Ezek a régi és új történetek egymást értelmezik, ahogy az egyik elbeszélő is a másikat. Szól arról, amit kimondhatnak és amit nem, és szól az elbeszélhetőségről is, arról, hogy az emlékezés és a szóbeli kifejezés mennyire megbízhatatlan, pontatlan, és milyen világos tud lenni egy-egy mordulás, ha sok éves barátság áll mögötte. Nagy mű.
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége – Ez után a cím után szinte nem érdemes mondani semmit… A fogyasztói lényről szól, leginkább a nőfogyasztó férfiről, aki megpróbálja a lehető legfelelőtlenebb életformát választani, de ez egyre nehezebb… Annak ajánlom, aki meg akarja érteni a világot, ami most körülvesz bennünket.
Závada Pál: Jadviga párnája – Gyönyörű rejtvény ez a 20. századon átívelő naplóregény: egy család három nemzedékének egy-egy tagja írja, át- meg átírva az előzőek bejegyzéseit, emlékeit, gondolkodását, látásmódját, önigazolását stb. Az olvasónak ebben a többes tudatban kell eligazodnia, hogy kibogozza, mi is történhetett valójában, pontosabban mi a múltja a szereplőknek (főleg Jadvigának). A megfogalmazása is összetett, ez is a többes (nyelvi) tudatot hordozza, de szépséges. Azoknak ajánlom, akik szeretnek elveszni egy műben. Szép, de nehéz olvasmány.
Grecsó Krisztián: Jelmezbál – Nem is tudom, micsoda: krimi, családregény vagy az ember önmaga- keresése. Mindhárom egyszerre. Hosszú regény vagy novellafüzér (vagy 300 oldal), amiben a mozaikoklassan állnak össze egyetlen történetté, a kapcsolatok kusza szálai rendszerré (mert nekünk, embereknek valami rejtélyes módon mind közünk van egymáshoz), és nagyon kell figyelnie benne az olvasónak, hogy ki kicsoda, de legalább izgalmas szellemi játék. Ha az ember rákap az ízére, letehetetlen.
Ken Follet: Évszázad-trilógia – A huszadik század furcsa történetét olvashatjuk a regényben a századfordulótól a hidegháborúig olyan különböző nemzetiségű családok sorsán keresztül, akik a boldog békeévekben barátok voltak, sőt rokoni szálak fűzték össze őket, majd a történelem egyszer csak ellenkező oldalra állította őket… Izgalmas történetek, óriási erkölcsi dilemmák, lehengerlő stílus – nagyszerű olvasmány…
Filmek:
Szabó István: A napfény íze
Antonioni: Nagyítás
Szabó István: Mefisztó
Wim Wenders: Berlin fölött az ég
Tarkovszkij: Stalker
Peter Greenaway: Párnakönyv
Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét (Sánta Ferenc regénye alapján)
Fábri Zoltán: Isten hozta, Őrnagy Úr! (Örkény István Tóték c. regénye alapján)